Nagy az izgalom

A politikus nem ment bele a részletekbe, de annyit lehet tudni, hogy az új tőzsde Pekingben lesz, és kifejezetten a kis- és középvállalatokra lesz szabva. A bejelentés után nem sokkal a kínai tőzsdefelügyelet (CSRC), ezzel talán nem túl nagy meglepetést okozva, lekesen reagált az elnök bejelentésére

A kis- és középvállalatok nagyszerű dolgokat képesek véghez vinni.

- ezt közölte katonásan és már a jövőbe tekintve a felügyelet.

A CSCR tájékoztatása szerint az új tőzsde regisztrációs folyamatai a sanghaji STAR piac előírásait fogják követni.

A legjobbkor jött a hír

Az elmúlt hónapokban Kína komoly erődemonstrációba kezdett - egyelőre csak otthon, amelynek célpontjai a technológiai vállalatok voltak. A helyzet egyszerű. A felügyeleti szervek felett egy kicsit eljárt az idő, és „nem vették észre", mekkora birodalmakká nőttek ezek a cégek. Elég csak a Tencent-et, a ByteDance-t, vagy éppen az Alibabát megemlíteni. Aztán a kommunista vezetés gondolt egyet, és úgy döntött, ideje megregulázni a gigacégeket. Az illetékes hatóságok napjainkban is azon dolgoznak, hogy információkat csikarjanak ki a tech-cégekből, ugyanis azok adatkezelési protokolljai sok esetben homályosak, még a hatóságok előtt is. A kommunista állam nem rest nemzetbiztonsági kockázatot kiáltani, így viszonylag könnyen szóra bírja a vállalatokat. A módszer működik, a milliárdos büntetések pedig csak úgy repkednek. Mutatunk példákat!

A vörös felügyelő

Kína nemrégiben elrendelte, hogy az oktatási applikációk semmilyen profitot nem könyvelhetnek el azokból a tantárgyakból, amelyek az állam által meghatározott kerettanterv részeit képzik. Továbbá az említett vállalatok semmilyen külföldi tőkét nem vonhatnak be a jövőben. Ilyen mértékű korlátozásokra még nem volt példa a kommunista állam 120 milliárd dolláros magánoktatási iparágában.

A pekingi hatóság emellett felszólította a Tencent tech-céget, hogy szüntesse meg az exkluzív zenei licencszerződéseit a nemzetközi lemezkiadókkal. Erre azért volt szükség, mert a cég jelenleg Kína kizárólagos zenei streaming jogainak több mint 80 százalékát birtokolja. Az állami döntéshozók szerint egészségtelen az ekkora piaci dominancia. A felszólítás hatására a cég részvényei bezuhantak.

Áprilisban az Alibaba tapasztalta meg az állam haragját, amikor 2,75 milliárd dolláros büntetést kapott. A kínai versenyhatóság hivatalos indoklása szerint a cég visszaélt piaci erőfölényével és nem megengedett eszközökkel korlátozta a versenyt. De volt egy másik ok is. Az Alibaba „atyja", Jack Ma néhány hónapja élesen bírálta a kínai gazdaságirányítás elavult, versenyellenes rendszerét. A kemény kritikát megfogalmazó üzletember ezután néhány hónapra egyszerűen eltűnt a közéletből, a hatóságok pedig rámozdultak az Alibabára. Végül Ma előkerült, a hírek hatására pedig az Alibaba részvényei kilőttek.

Augusztusban a kínai bank- és biztosítási felügyelet fokozta az online biztosítótársaságok szabályozását, elrendelte, hogy hagyjanak fel a helytelen marketinggel és árazással, vagy "súlyos büntetéssel" kell szembenézniük.

A tőzsde sem kivétel

A kínai államvezetés nem nézi jó szemmel azokat a vállalatokat sem, amelyek az anyaországon kívüli tőzsdékre akarnak belépni, és ezt demonstrálja is. Nemrégiben a Didi Chuxing Technology közlekedési applikációt fejlesztő vállalat a Kínai Népköztársaság engedélye nélkül került listázásra a NASDAQ-on. Rossz ötlet volt. Közvetlenül a Didi 4,4 milliárd dolláros IPO-ja után a Kínai Kibervédelmi Hatóság vizsgálatot indított a cég ellen és elrendelte az alkalmazás eltávolítását az összes helyi virtuális piactérről. A hatóság a cég adatvédelmi protokolljait kritizálta, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek Kínának. A vizsgálódás jelenleg is zajlik. Valószínűleg minden „dezertőr" vállalkozásra ez a sors vár.

A többszöri vizsgálódások hatására az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete is bejelentette, hogy a jövőben átfogó információkat fog kérni minden kínai vállalattól, ami az USA-ban akar részvényeket árulni.