Hosszú idő után ismét növekedett Oroszország ipari kibocsátása. Azonban a bővülés leginkább a hadiipar erősödésének tulajdonítható. Az is kiderült, hogyan vág vissza Moszkva a barátságtalan államoknak.
Bővült az orosz ipar
A Bloomberg szakértői márciusban 1,4 százalékos visszaesést vártak Oroszország ipari termelésétől éves alapon. Ezzel szemben 1,2 százalékos bővülésről számolt be az orosz statisztikai hivatal. Az eurázsiai ország iparát elsősorban a hadiipar húzhatta, de magyarázható a pozitív érték az igen alacsony bázisértékkel is.
Az orosz bányászat teljesítménye 3,6 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, azonban a korábbiakkal ellentétben a statisztikák külön nem tértek ki az olajszektor teljesítményére. Viszont a feldolgozóiparuk 6 százalékkal bővült. Azon belül 30 százalékos növekedést értek el a befejezett fémtermékeknél, ami magában foglalhatja a lőszergyártást. A számítógépek, elektronikus és optikai áruk termelése (ide tartozhat a repülő- és rakétaalkatrészek gyártása) 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékét. Az egyéb közlekedés kategória teljesítménye (ebbe sorolhatók a harcjárművek, a repülők és a hajók) pedig több mint 10 százalékkal emelkedett.
A VG megjegyzi, Moszkva az év elején igen sokat költött a hadiipar felpörgetésére. A haditermelés adatai államtitoknak minősülnek, azonban a szakértők szerint ez lehet az orosz gazdaság leginkább ellenálló ágazata. Valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször megemlítette, folyamatos a termelés a szektorban.
Így vág vissza Moszkva a barátságtalan államoknak
Ha Oroszországnál járunk: Putyin a napokban kiadott rendelete értelmében ideiglenesen orosz állami kezelésbe kerül a külföldi államokkal kapcsolatban álló vállalatok vagyona, ha ezekben az országokban orosz vagyontárgyakat zárolnak.
Például az orosz Unipro (a német Uniper tulajdonában lévő) részvényeinek 83,73 százaléka és a (finn Fortum tulajdonában lévő) Fortum részvényeinek 98 százaléka is az orosz Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség igazgatásába kerül. A barátságtalan országok vagyonának kezelése - a rendelet szerint - államfői döntéssel megszüntethető. Az ideiglenes vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogköröket, továbbá leltározhatja a vagyontárgyakat, és gondoskodhat a megőrzésükről. A kapcsolatos kiadásokat a használatból származó bevételből finanszírozzák.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak kijelentette, a rendelet "válaszintézkedés a barátságtalan országok agresszív lépéseire, amelyek célja, hogy szabályozási keretet hozzanak létre az orosz vállalatok külföldi vagyonának tényleges lefoglalására". Rámutatott, több államban szisztematikusan áttérnek az orosz cégek vagyonának ideiglenes kezeléséről a tényleges elkobzásra.
Közölte, a rendelet céljai közé tartozik az Oroszországnak fontos vállalatok stabil működésének biztosítása, a barátságtalan országok intézkedéseinek az orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatásának kiküszöbölése, valamint egy kártérítési alap létrehozása, válaszul az orosz vagyon külföldi lefoglalására. Hangsúlyozta, az intézkedés nem fosztja meg vagyonuktól a tulajdonosokat.
