Amerikai tudósok számoltak be róla, hogy miután ipari kendert etettek szarvasmarhákkal, sokat javult az állatok közérzete és csökkent a stresszszintjük is. A felfedezést számos esetben hasznára válhat a marhatartó gazdáknak.
Javított a marhák kedélyállapotán a kannabisz
A legújabb kutatási eredményéről számolt be az amerikai a Kansas State University. Eszerint az ipari kender fogyasztása a szarvasmarhák körében javítja a közérzetüket és csökkenti a stresszszintjüket – írja a brownfieldagnews.com.
Michael Kleinhenz, a kutatást végző egyik tudós szerint a marhákat 14 napig etették ipari kenderrel. Ezt követően jóval kisebb mértékben mutatták ki a szervezetükben a stresszt jelző biomarkerek jelenlétét, mint azoknál az egyedeknél, amelyek nem fogyasztottak a kenderből.
Valójában teljesen megváltoztak az állatok azután, hogy áttértek a kannabiszos étrendre. A váltás előtt a vizsgált marhák kevesebbet pihentek, nem sokat feküdtek. Az étrendváltást követően megnőtt a pihenéssel töltött óráik száma, és sokkal többet lazítottak, mint korábban – nyilatkozta Michael Kleinhenz professzor.
Akár el is terjedhet, mint takarmánynövény
Jelenleg nem engedélyezett az ipari kendert takarmánynövényként használni az Egyesült Államokban. Azonban, ha legalább takarmányadalékként jóváhagynák, az segíthetne a marhatartóknak is.
A szarvasmarhák szállításakor, vagy az állatok életének egyéb stresszes eseményei során igazán jól jöhetne a kender, hiszen csökkenne tőle a stresszszintjük. Annak visszaesése pedig mérsékelhetné egyes betegségek kialakulásának a kockázatát is – vélekedett a szakember.
Michael Kleinhenz amellett arról is beszámolt, hogy a kutatás egy jelnetős, amerikai, állami szerv, a Nemzeti Élelmiszer- és Mezőgazdasági Intézet kezdeményezésre és támogatásával jött létre.
A villanypásztor végét jelentheti az új technológia?
A közelmúltban beszámoltunk egy másik tengerentúli kutatásról is a szarvasmarhatartás területén. Korábban a hagyományos terelés vagy az elkerítés volt annak a módja, hogy egy adott területen tartsák a marhákat, például legelés céljából. Amerikai kutatók azonban új ötlettel álltak elő: virtuális kerítést állítottak fel az állatok számára.
A technológia úgy működik, hogy a gazda láthatatlan vonalakat húz egy virtuális térképen a számítógépén, vagy az okostelefonján, ezzel körbehatárolva egy területet. Az állatok nyakára akasztott GPS pedig érzékeli, ha a szarvasmarha megközelíti a virtuális határt. Előbb a nyakörv figyelmeztető hangjelzést ad, azonban, ha a marha tovább közeledik a zóna széle felé, enyhe áramütés is éri. Az állatok pedig idővel megtanulnak elfordulni a „kerítéstől”, hogy elkerüljék a sokkot. A földeken pedig stratégiai helyeken elhelyezett tornyok biztosítják a kommunikációt a tehenek nyakörvei és az internet között.
A technológia a tesztek során megfelelően működött, azonban az árából még lenne mit faragni. A kutatók jelenleg évi 40 dollárért (13 ezer forint) bérlik a gyártótól az általuk használt nyakörveket. Azért csak bérlik, mert a technológia gyorsan változik, ezért hamar elavulnak az nyakörvekben lévő chipek. Továbbá azoknak a napelemmel működő bázisállomásoknak is elmondták az árát, amelyek biztosítják a kapcsolatot a chipek és az internet között: mintegy 10 ezer dollárba (3,2 millió forint) kerülnek.
