A különbség a versenytársakkal összevetve látszik igazán. A Penny tavaly 8 százalékos árbevétel-bővülést ért el, vagyis jóval gyorsabban tudott növekedni. A Lidl teljesítményével egyelőre nehezebb összevetni az Aldi számait, mivel a lánc pénzügyi éve nem a naptári évhez igazodik, ezért később teszi közzé a saját beszámolóját.
A kiskereskedelmi láncoknál kiemelten fontos mutató az elábé, vagyis az eladott áruk beszerzési értéke, mivel ez az egyik legnagyobb költségtétel. Az ALDI-nál ez tavaly 382 milliárd forint volt. Az összeg mindössze 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, vagyis érdemi elmozdulásról aligha lehet beszélni.
Hasonló kép látszik a bérköltségeknél is. A cég 2025-ben 40,1 milliárd forintot fordított bérekre, szemben az előző évi 40,4 milliárd forinttal. Ez 0,4 százalékos csökkenést jelent, ami gyakorlatilag stagnálásnak tekinthető.
A legfontosabb kérdés azonban az eredményesség. Az ALDI Magyarország továbbra is veszteséges maradt, bár a mínusz jelentősen kisebb lett. A beszámoló szerint az adózott eredmény 2025-ben 9,6 milliárd forintos veszteséget mutatott, miközben egy évvel korábban még 27 milliárd forint feletti mínuszt könyvelt el a társaság.
A javulás tehát látványos, de a cég még nem fordult nyereségbe. A számokat jelentősen befolyásolta még az adóteher: a hazai ALDI 2025-ben ugyanis több mint 24,6 milliárd forint adót fizetett. Ez érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a társaság a forgalomnövekedés és a kisebb veszteség ellenére továbbra is mínuszban zárta az évet.
(HVG)
