A BAMOSZ szakmai szervezet összesítése szerint kötvényalapokba a nettó vásárlások 62 milliárd forintot tettek ki decemberben. A vegyes alapokba 57 milliárd forint friss pénz érkezett. A részvényalapokba nettó 33 milliárd forintot csoportosítottak a megtakarítók. Az elmúlt hónapok sztárbefektetése – abszolút hozamos alapok – ezúttal kissé háttérbe szorult, de még így is 26 milliárd forinttal többet csatornáztak ide a magyarok, mint amennyit visszaváltottak - írja az Economx a BAMOSZ jelentése alapján.
 

A legtöbb pénz ezekben az alapokban koncentrálódott az év végén:

    kötvény: 6258,8 milliárd forint
    más alapba fektető: 3972,8 milliárd forint
    abszolút hozamos: 3491 milliárd forint
    vegyes: 3313 milliárd forint
    ingatlan: 2076,6 milliárd forint
    részvény: 1748 milliárd forint

Egy év alatt a legnagyobb vagyonnövekedést az alábbi kategóriák érték el (nettó befizetések+a benn lévő vagyon értéknövekedése alapján):

    árupiac: 317 százalék
    részvény: 38,5 százalék
    abszolút hozamú: 42,4 százalék
    vegyes: 19,5 százalék
    összesen: 16,4 százalék
 

1
Így működik az állampapírhoz felzárkózó befektetési forma

A befektetési jegy növekvő népszerűségű lakossági befektetési forma Magyarországon. Jellemzően azok választják, akik nem elégszenek meg a bankbetétekre fizetett kamatokkal, de nem akarnak naponta tőzsdei döntéseket hozni, illetve nem az állampapírokban keresik a megoldást.

A befektetési jegy egy értékpapír, amely azt igazolja, hogy a vásárló részesedést szerez egy befektetési alapban. Az alapban sok befektető pénzét gyűjtik össze, és azt egy alapkezelő társaság fekteti be különböző eszközökbe.

  • Nem egyetlen eszközbe fektetsz, hanem egy teljes portfólióba.
  • Egy befektetési alap tarthat részvényeket, kötvényeket, állampapírokat, ingatlanokat vagy akár ezek kombinációját is.
  • Szakértők kezelik a pénzt.
  • A befektetésekről hivatásos portfóliómenedzserek döntenek, a befektetőnek nem kell napi szinten foglalkoznia vele.
  • A befektetési jegy értéke naponta (vagy ritkábban) változik attól függően, hogyan teljesítenek az alapban lévő eszközök

Különböző kockázati szintek léteznek:

  • alacsony kockázat: pénzpiaci és rövid kötvényalapok
  • közepes kockázat: vegyes alapok
  • magasabb kockázat: részvényalapok

Kisebb összeggel is elérhető, sok alapnál már néhány tízezer forinttal el lehet indulni. Nincs garantált hozam, vagyis a hozam nem fix, a befektetés értéke akár csökkenhet is – ez fontos különbség például a bankbetétekhez képest.

Bővebben erről a befektétési formáról itt írtunk.

2