Egyes élelmiszerek elfogyasztása akár ronthatja is az agy egészségét
Bemutatunk négy népszerű élelmiszercsoportot, amelyek bizonyos esetekben kedvezőtlenül hathatnak az agyra. Akár öregíthetik is azt, és növelhetik a kognitív képességet romlásának az esélyét. Emiatt fontos, hogy mértékkel fogyasszuk azokat. De itt a lista:
Túl cukros ételek: Akár a gyorsabb öregedéshez is hozzájárulhat a túlzott cukorfogyasztás. A túl nagy cukorbevitel fokozhatja az agyi gyulladásokat, amik károsíthatják az agysejteket, így kognitív hanyatláshoz vezethetnek. A cukor számos feldolgozott élelmiszerben, pékáruban és italban megtalálható. Emiatt ezeknek érdemes az egészségesebb alternatíváit választani az étkezésekkor.
Feldolgozott élelmiszerek: Népszerű ételek, de gyakran magas telített és transzzsírtartalmúak. Ezek az élelmiszerek is gyulladásokhoz vezethetnek az agyban, ami kognitív diszfunkciót és agyi öregedést okozhat.
Olajban sült ételek: Magas az egészségtelen zsírtartalmuk. Gyulladásokhoz vezethetnek a szervezetben és az agyban, ami kognitív hanyatlással és a demencia kialakulásának nagyobb kockázatával járhat együtt.
Alkoholos italok: Az alkohol károsíthatja az agysejteket és rosszul hathat az agyműködésre, ami memóriaproblémákhoz és a demencia fokozott kockázatához vezethet. A hosszútávú, jelentős alkoholbevitel agyzsugorodáshoz, kognitív károsodáshoz és más, az agyat érintő problémákhoz is vezethet – írja a Magyar Mezőgazdaság.
Akár lassítható is az öregedés üteme
Azonban a kisebb kalóriabevitel akár lassíthatja is az öregedés ütemét, és megnövelheti az egészséges felnőttek élettartamát az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet (National Institute of Aging) a Nature Aging folyóiratban publikált tanulmánya szerint.
Az Intézet kutatásában 220 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt vett részt. Őket arra kérték, hogy 25 százalékkal csökkentsék a napi kalóriabevitelüket két éven keresztül. Egy másik csoport kutatási alanyainak a feladata pedig az volt, hogy ne változtassanak a korábbi táplálkozási szokásaikon 24 hónapig. Az összes résztvevő testtömeg-indexe (BMI) 22 és 27 között volt.
Az NBC News arról ír, a résztvevők nem tartották be szigorúan az étrendet: körülbelül 12 százalékkal csökkentették a kalóriabevitelüket. Azonban ez is elég volt ahhoz, hogy változást figyelhessenek meg a kutatók.
Algoritmussal vizsgálták a szakemberek, hogyan változnak az alanyok DNS-biomarkerei a vérben a projekt alatt. Magyarán azt mérték, milyen sebességgel öregszenek. Kimutatták, a csökkentett kalóriabevitelű csoport 2–3 százalékkal lassabban öregedett, mint azok, akik normál étrenden voltak. A szakemberek szerint emellett a korai halálozás kockázata 10–15 százalékkal mérséklődhetett.
Azonban kérdéses, mennyire tartós a folyamat, kitar-e a két év elteltével is. Ennek vizsgálatához új kutatást terveznek. Egyébként a kedvező eredményeket a szakemberek sejtszintű változásoknak tulajdonítják, bár egyelőre nem tudják bizonyítani. A kevesebb kalóriabevitel miatt a szervezet hatékonyabban használhatta fel a rendelkezésre álló erőforrásokat.
