A hatályos szabályozás szerint a haszonbérleti szerződés az alábbi esetekben szűnhet meg:
- a szerződésben meghatározott bérleti idő lejártával;
- a felek közös megegyezésével;
- a haszonbérlő jogutód nélküli megszűnésével;
- a haszonbérlő halálával, ha örökösei nem kívánnak a szerződésbe belépni;
- azonnali hatályú felmondással;
- illetve bizonyos esetekben a haszonbérlő egyoldalú felmondásával - idézi a MAGOSZ összefoglalóját az Agroinform.
A jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy a felek ezeken túl további megszűnési okokat határozzanak meg.
Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag a földtulajdonos élhet felmondással, ez azonban nem teljesen igaz. A haszonbérlő is megszüntetheti egyoldalúan a szerződést, de erre kizárólag természetes személyként és csak szigorúan meghatározott feltételek mellett van lehetősége.
Ilyen eset lehet például:
- ha egészségi állapota olyan mértékben romlik meg, hogy már nem tudja teljesíteni a szerződésből eredő kötelezettségeit;
- vagy ha családi, illetve életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely ellehetetleníti a gazdálkodást.
Ezeket az okokat szükség esetén a bérlőnek igazolnia is kell.
Az egyik legfontosabb szabály, hogy ha a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel vagy valamelyik fél felmondásával szűnik meg, akkor egy később megkötött új szerződésnél a korábbi haszonbérlő elveszíti a „volt haszonbérlői” ranghelyét.
Ez azért jelentős, mert a földhaszonbérleti pályázatoknál és szerződéskötéseknél a korábbi haszonbérlő több esetben előnyt élvezhet más jelentkezőkkel szemben. Ha azonban a szerződés megszűnik, majd ugyanarra a földre új megállapodást kötnek, ez az előny már nem illeti meg automatikusan.
Éppen ezért a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése előtt érdemes alaposan mérlegelni a hosszabb távú következményeket.
Tavaly 14%-kal kevesebb tranzakcióban 16,5%-kal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2024-ben, miközben az évtizedes áremelkedés is alig több, mint 1%-ra lassult a piacon. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2025-re összességében négyszeresére növelte árát, ami megegyezik a lakáspiaci drágulás ütemével. Ezek a következtetések vonhatók le a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
A 2024-es 2,236 millió forintról tavaly 2,264 millióra, mindössze 1,3%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljeskörű, szűrt – adatai alapján. A legjobban (21%) Zala megyében emelkedtek az árak, majd jócskán lemaradva Heves következik 14%-os drágulással. A lista másik végén Pest és Veszprém vannak 13-14% közötti csökkenéssel. (Az adatok értékelését némileg nehezíti a földhivataloknál tavaly bevezetett elektronikus ingatlannyilvántartási rendszerre való átállás okozta ügymenet-lassulás és adathiány, mely vélhetően Pest megyét érinti leginkább.)
„A legdrágább megye 2025-ben Hajdú-Bihar volt, 3,057 millió forintos hektárárral, először átlépve a hárommilliós szintet, s még Fejér és Tolna haladja meg a 2,7 milliós limitet. Továbbra is a nógrádi földek a legolcsóbbak; egyedül itt nem éri el az 1,4 millió forintot az átlagos hektárár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
