Bár az akut gyulladás a szervezet normális és fontos immunválasza, a krónikus gyulladás „minden látható ok nélkül is kialakulhat, élethosszig tarthat, és gyógyulás helyett károsíthat” – idézi a Harvard Health Publishing cikkét a Magyar Mezőgazdaság.
A kutatók otthon is készítettek savanyú/erjesztett káposztát, különböző változatokban: egyszer simán, máskor egy jótékony baktérium, a Lactiplantibacillus plantarum hozzáadásával. A hatásokat 7 és 14 nap után tesztelték, és azt találták, hogy a savanyú káposzta – ellentétben a nyers káposztával vagy a sós levével – segített megvédeni a bélsejteket a károsodástól. Jó hír azoknak, akik nem akarnak otthon fermentálni: a UC Davis közleménye szerint nem volt észlelhető különbség a bolti és a tanulmányban készült savanyú káposzta között.
A tanulmány vezető szerzője, Marcia Marco, PhD így fogalmazott: „Néhány olyan metabolitot, amelyet a savanyú káposztában találtunk, ugyanazok közül valók, mint amelyeket a bélmikrobióma is előállít, így még nagyobb bizalommal állíthatjuk, hogy van kapcsolat a savanyú káposztában lévő anyagok és a bél egészsége között.”
- Magas C-vitamin-tartalom
A savanyú káposzta kiváló C-vitamin-forrás – történelmileg is ezt vitték magukkal a tengerészek a skorbut megelőzésére. Egy adag (kb. 100 g) akár a napi ajánlott C-vitamin mennyiség harmadát is tartalmazhatja.
- B-vitaminokat is tartalmaz
A fermentálás során a baktériumok B1-, B2-, B6- és B12-vitaminokat is termelnek, amelyek fontosak az idegrendszer és az anyagcsere működéséhez.
- Rostban gazdag, de alacsony kalóriatartalmú
Segíti az emésztést, hosszabb ideig fenntartja a teltségérzetet, miközben szinte nincs benne zsír vagy cukor.
- Támogatja az immunrendszert
A benne lévő vitaminok, ásványi anyagok és probiotikumok együttese erősíti a szervezet természetes védekezőképességét, különösen a téli időszakban.
- Antioxidánsokat is tartalmaz
A káposztában lévő antioxidánsok (pl. polifenolok) segítenek a sejtek védelmében az oxidatív stressz ellen, ezáltal lassíthatják az öregedési folyamatokat és csökkenthetik bizonyos betegségek kockázatát.
Nincs szükség tartósítószerre vagy ecetre – a fermentálás (erjesztés) természetes folyamat, amit csak a só, a hőmérséklet és az idő irányít. A lépések:
Előkészítés
A káposztáról leszedjük a külső leveleket, negyedeljük, és legyaluljuk (vagy késsel finom csíkokra vágjuk).
Sózás és pihentetés
Nagy tálban összekeverjük a sóval és a köménymaggal, majd 20–30 percig állni hagyjuk, amíg levet ereszt. A só segíti a tejsavas erjedést és elnyomja a káros baktériumokat.
Töltés
A káposztát rétegezve üvegbe, cserépedénybe vagy savanyító hordóba tömjük. Közé rétegezhetjük a babérlevelet, esetleg a tormát vagy birsalmát. A lényeg: jó szorosan tömörítsük, hogy minél kevesebb levegő maradjon.
Lé alá nyomás
A káposztát addig tömörítjük, amíg a saját leve teljesen ellepi. Ha kevés lenne a lé, 1 liter vízhez 20 g sót adva pótolhatjuk. Ezután lesúlyozzuk (pl. tiszta kővel vagy vízzel töltött zacskóval).
Erjesztés
Az edényt nem kell teljesen lezárni, mert az erjedés során gáz képződik. Szobahőmérsékleten (18–22 °C) kb. 7–10 nap alatt beindul a fermentálás, ilyenkor naponta ellenőrizzük, szükség esetén a tetejéről leszedjük a habot. Ezután hűvös helyen (10–15 °C) hagyjuk még 3–4 hétig érni.
Olvasd el ezt is!
