Az Iparkamara vezetője után az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke is kifejtette a véleményét a kata jövőjével kapcsolatban. A szakember az adónem átalakítása mellett emelt szót. Véleménye szerint a megújuló adó az eddigieknél is kedvezőbb feltételeket kellene, hogy teremtsen a vállalkozók számára.
Parragh László véleménye a katáról
A kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter vetette fel a közelmúltban, hogy meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi formájában fennmaradhat-e. Néhány nappal később a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is kifejtette a véleményét a témában.
A szakember meglátása az volt, hogy fenn kell tartani az önfoglalkoztató vállalkozások kedvezményes adózását, azonban ki kell zárni a visszaéléseket, valamint megoldást kell találni a katás adózók nagyon alacsony nyugdíjának a problémájára is. Emellett valorizálni kellene az adó 2013 óta változatlan összegét, illetve felemelni a bevételi értékhatárát 12-ről 18 millió forintra. Továbbá érdemes lenne csökkenteni a jelenlegi megrendelőnkénti 3 millió forintos éves bevételi határt, ami felett 40 százalékos büntetőadót kell fizetnie a katásoknak. Így lehetne meggátolni a visszaélést, hogy főállású munkavégzés ne történhessen egyéni vállalkozói jogviszonyban.
Az IPOSZ-nak is megvan róla a véleménye
A legkisebb vállalkozókat képviselő IPOSZ elnöke, Németh László szerint is ideje lenne megreformálni a katát. A Szövetség támogatná, hogy megmaradjon a népszerű adónem, azonban muszáj lenne korszerűsíteni az adót, különösen a belőle származó kedvezőtlen nyugdíj miatt. Ők valószínűleg azt fogják javasolni, hogy legyen minimálbér-követő a kataadó mértéke, de emellett adjanak segítséget a legkisebb, lakosságot kiszolgáló vállalkozások megmaradásához, megvédéséhez – írja a szakemberre hivatkozva a 24.hu.
A kata bevezetésekor, azaz 2013-ban bruttó 98 ezer forint volt a minimálbér, az ellátási alap pedig 81 300 forint. Azóta a minimálbér kicsivel több, mint a duplája lett – bruttó 200 ezer forint –, miközben az ellátási alap mindössze 108 ezer forintra emelkedett, az is csak a fokozatos szochócsökkentés miatt. A kata havi adói pedig változatlanok maradtak tíz éve, főállásban havi 50 (vagy 75) ezer forint az adó, mellékállásban pedig 25 ezer forint. Persze, ha most hirtelen egy lépésben kellene behozni a minimálbér-emeléssel felérő lemaradást, és havi 50-ről 100 ezer forintra emelkedne a főállású katások adója, az valószínűleg nem minden érintettnek lenne kigazdálkodható
- nyilatkozta Németh László.
Többeket kizárnának a katázásból
Az IPOSZ támogatna egy olyan döntést, amely szűkítené a katázázás hatálya alá eső tevékenységek körét. Kizárnák azokat a tipikus szakmákat, amelyekben munkaviszonyt leplez a kata (jelenleg csupán az ingatlan-bérbeadásra nem lehet választani a katázást).
Javasolják azt is, hogy a nyugdíjszámításnál kapjanak pozitív diszkriminációt azok a katások, akik jellemzően a lakosság kiszolgálását végzik, vagyis egy év munka nekik is egy év szolgálati időt jelentsen.
A megrendelőnkénti 3 millió forint felett kiszabott, 40 százalékos büntetőadót pedig kivezetnék a rendszerből.
Azonban egyelőre nem ragaszkodnának a 12 millió forintos bevételi értékhatár emeléséhez. Szerintük ez alá változatlanul beférnek a legkisebb vállalkozások.
