A dühszobák nem új jelenségek, de most új lendületet kaptak. A háttérben az áll, hogy sok munkavállaló stresszes, bizonytalan a jövőjét illetően, nem szereti a munkáját, mégsem vált. Ezek a helyek így egyszerre szolgálnak szórakozásként, közösségi élményként és feszültséglevezetési lehetőségként, gyakran munka utáni programként vagy csapatépítésként - írja a HR Portál.
Nem feltétlenül a munkahelyen alakítanak ki helyeket törés-zúzásra, külsős szolgáltatóhoz is el lehet menni. A manhattani The Ragery társtulajdonosa szerint a céges foglalások száma egy év alatt több mint duplájára nőtt. A vendégek személyre is szabhatják az élményt: előfordul, hogy főnökök fotóit ragasztják a széttörendő tárgyakra, vagy kinyomtatott e-maileket aprítanak szét.
A jelenség mögött egy sajátos munkaerőpiaci helyzet áll. Egy friss felmérés szerint a dolgozók motivációja és elköteleződése hónapok óta csökken, miközben a felmondási arány közel egy évtizedes mélyponton van. Sok nagyvállalat szigorúbb elvárásokat, nagyobb teljesítménykényszert és kötelező irodai jelenlétet vezetett be.
Bár sokan azonnali megkönnyebbülésről számolnak be, a szakértők szerint a tárgyak összetörése nem feltétlenül csökkenti a dühöt hosszú távon. Sőt, fennáll a veszélye annak, hogy a haragot felszínen tartja, vagy akár erősíti is.
A kutatások inkább az olyan módszereket tartják hatékonynak, mint a mozgás, a társas kapcsolódás, a mindfulness vagy a légzőgyakorlatok. Ezek segíthetnek a feszültség feldolgozásában anélkül, hogy tovább táplálnák a negatív érzelmeket.
Még egy másik jelenség is mérgezheti a munkahelyeket. A "job hugging” kifejezés tavaly került be a HR szótárba, az Eagle Hill Consulting akkoriban azt jósolta, hogy a munkavállalók a következő hat hónapban ragaszkodni fognak a munkahelyükhöz.
A “job hugging”, azaz a munkahelyhez való ragaszkodás mint tendencia nem múlt el: a február 18-án közzétett MetLife-kutatás szerint a megkérdezett amerikai munkavállalók 56%-a azt állította, hogy inkább szükségszerűségből marad munkaadójánál, mint valódi elkötelezettségből.
A job hugging mögött nem csupán a munkaadó iránti bizalmatlanság állhat, hanem a világban tapasztalt bizonytalanság, válságok, munkaerőpiaci átalakulások (AI térnyerése). Ilyen helyzetben a munkavállalók ráülnek az állásukra: visszatartják a tudást, nélkülözhetetlennek mutatják magukat, nem delegálnak, még akkor sem, ha túlterheltek. Bizalmatlanok az új munkatársakkal szemben, cégen belül sem akarnak mozogni. A pozíció megtartását fontosabbnak tartják, mint csapatuk teljesítményét.
