Az idősödő magyar korosztály jövőképét komoly félelmek és bizonytalanságok árnyékolják be. Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közös kutatásából kiderül, hogy a megkérdezettek 70 százalékát kifejezetten nyugtalanítja a hazai egészségügyi ellátás minősége, míg 66 százalékuk az időskori kiszolgáltatottságtól tart. Az aggodalmak toplistáját a konkrét betegségek vezetik 32 százalékkal, a demenciától a válaszadók 22 százaléka tart. Szintén markáns probléma a szeretteink anyagi vagy fizikai megterhelése: a válaszadók 21 százaléka attól retteg, hogy idős korára a családja terhére lesz, míg 13 százalékuk a közvetlen pénzügyi gondokat jelölte meg legnagyobb fenyegetésként.
A felmérés rávilágított arra is, hogy a társadalmi elmagányosodás valós krízissé nőtte ki magát. A válaszadók közel fele, 49 százaléka tart attól, hogy idős napjaira teljesen egyedül marad, és sem a családtagok, sem a szomszédok segítségére nem számíthat majd. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 8 százaléka a magányt nevezte meg a legfőbb jövőbeli félelmének - idézi a felmérést az Economx.
Bár a professzionális bentlakásos intézmények elvben megoldást kínálhatnának a fenti egészségügyi és szociális problémákra, a magyarok többsége egyelőre nem tervez az idősotthonokkal. A kutatás szerint 39 százalékuk egyértelműen elutasítja ezt a lehetőséget, és mindössze 4 százalék azok aránya, akik komolyan fontolgatják a beköltözést (24 százalék nyilatkozott úgy, hogy végszükség esetén rászánná magát, míg 33 százalék még egyáltalán nem is gondolkodott a kérdésen).
Amikor mégis szóba kerül az idősotthonok kiválasztása, a döntést egyértelműen a racionális és anyagi szempontok dominálják. A legfontosabb tényezőnek az intézmény ára bizonyult (65 százalék), amelyet szorosan követ az általános ellátottság minősége (64 százalék), valamint a gondozók szakmai felkészültsége (40 százalék).
Amint a számokból látszik, sokan tartanak nyugdíjas korukra az anyagi kiszolgáltatottságtól. Ez ellen persze aktív kereső korunkban sokat tehetünk. A Profitline.hu oldal számításai azt mutatják meg, hogy egy 60 millió forintos időskori tőke eléréséhez – a kamatos kamat és a 20%-os állami adójóváírás hatását is beépítve – mekkora összeget kell fixen félretenni havonta az alapján, hogy hány évesen kapunk észbe.
30 éves korban kezdve: Ez az ideális forgatókönyv. Mivel még 35 év van a nyugdíjig, a kamatok hosszú ideig dolgoznak a kezünkre. Ebben az életkorban elegendő havonta mindössze kb. 23 000 forintot félretenni a 60 milliós célhoz.
40 éves korban kezdve: Itt már csak 25 év maradt a nyugdíjkorhatárig, így a havi megtakarítási terhek jelentősen megugranak. Ha valaki ekkor indul el, már havonta kb. 48 000 forintot kell fixen elkülönítenie.
50 éves korban kezdve: Ez a „24. óra”. Mivel mindössze 15 év van hátra a 65 éves korhatárig, a lemaradást brutális havi összegekkel kell kompenzálni. Ekkor már havonta legalább 125 000 forintot kell befizetni a számlára, hogy elérhető legyen a 60 millió forintos végösszeg.
Félre lehet tenni önkéntes nyugdíjpénztárban, nyugdíjbiztosításban és nyugdíj-előtakarékossági számlán is.
