Az ausztráliai Newcastle-i Egyetem kutatói szerint a reggeli kávé nemhogy növeli a teljesítményt, inkább „előrehozza” a nap későbbi energiáját, ami délutánra tartós fáradtsághoz vezethet - számol be a Magyar Mezőgazdaság.
A reggeli órákban ráadásul természetesen magas a kortizol – a szervezet ébresztő hormonjának – szintje, így a kávé ilyenkor kevésbé hasznos.
A kávé fő hatóanyaga, a koffein az adenozin nevű vegyület agyi receptorait blokkolja, késleltetve a fáradtságérzet kialakulását. Az adenozin szintje ébrenlét közben folyamatosan nő, elősegítve az alvásra való felkészülést, majd aztán alvás közben csökkenni kezd. A koffein ezt a folyamatot nem állítja meg, csupán elfedi, így amikor a hatása – nagyjából öt óra elteltével – elmúlik, a felhalmozódott fáradtság hirtelen jelentkezik.
A tudósok ezért azt javasolják, hogy a koffeint inkább később, a kortizolszint csökkenésekor fogyasszuk, amikor a fáradtság valóban jelentkezik. Így a kávé hatása hosszabban tarthat, és valóban segíthet a nap hátralévő részében energikusabbnak maradni.
Úgy tűnik, a kávéval kapcsolatos kutatásoknak és különleges eredményeknek se szeri, se száma mostanában. Nemrég a Tufts Egyetem kutatói publikálták eredményeiket, amelyek szerint azok a kávéfogyasztók, akik alig vagy egyáltalán nem tesznek cukrot és magas zsírtartalmú tejterméket az italukba, jellemzően hosszabb életre számíthatnak. Ha viszont bármilyen módon – például cukorral, tejjel vagy tejszínnel – ízesítjük a kávét, a pozitív hatás lényegében megszűnik.
A feltételezés, hogy a kávé csökkentheti a korai halálozás kockázatát, már régóta ismert, azt azonban eddig csak kevés kutatás elemezte, hogy a különféle ízesítők miként módosítják az ital egészségügyi előnyeit és a halálozási kockázatokat. A mostani vizsgálatban 46 332 amerikai felnőtt adatait elemezték, akik több éven át vettek részt kormányzati egészségügyi felmérésekben. A résztvevőket átlagosan egy évtizeden keresztül követték nyomon – ez idő alatt 7074 halálesetet regisztráltak, az ezekkel kapcsolatos adatokat pedig összevetették a résztvevők kávéfogyasztási szokásaival.
Akik rendszeresen ittak kávét, azok körében szignifikánsan alacsonyabb volt az általános halálozás kockázata – egészen addig, amíg nem adtak hozzá cukrot vagy zsíros tejtermékeket. A kutatás szerint azok, akik fekete kávét vagy alacsony cukor- és zsírtartalmú kávét fogyasztanak, 14 százalékkal kisebb eséllyel halnak meg korán, mint azok, akik egyáltalán nem isznak kávét, a legideálisabb mennyiségnek pedig a napi két-három csésze tűnik.
Fontos azonban kiemelni, hogy a tanulmány egyelőre nem bizonyít egyértelmű ok-okozati kapcsolatot, ezért további kutatásokra van szükség.
