A panelbeszélgetés résztvevői: Bruce Stewart–Brown, a Perdue Farms műszaki szolgáltatásokért és innovációért felelős vezető alelnöke, Dave Wicker, a Fieldale Farms Corporation élőállat–üzemeltetési alelnöke és Carl Heeder, a Mountaire Farm madár– egészségügyi és takarmányozási vezető igazgatója.
1. A baromfi súlyának becslése:
A pontosabb súlyprognózisok jobb döntések meghozatalához szükséges információkat adnának a gazdáknak, különösen az ellátási lánc tervezésénél. Az előrejelzés azt is lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban reagáljanak a vörös jelzésekre, például a betegségekre, megelőzve ezzel a járványok kitörését. És az állomány jólétének fenntartását elősegítik azáltal, hogy csökkentik az optimálistól eltérő növekedési ütemű időszakokat.
2. Kevésbé specifikus baromfi–egészségügyi vizsgálatok:
A vizsgálatok tekintetében a baromfiipar – és különösen az állatorvosi oldal – vétkes abban, hogy túl korán túlságosan specifikusak. Ha a légzőszervi megbetegedés jelei jelentkeznek, az azonnali válasz a Newcastle–betegség vagy a fertőző hörghurut vizsgálata. „Amit egy kicsit hiányoltunk, az az általános fiziológiára vonatkozó vizsgálat” – mondta Stewart–Brown, hozzátéve, hogy szerinte a stresszt, a gyulladást, az izmok egészségét és/vagy a vér kémiáját mérő vizsgálatok hasznosak lennének.
3. Csirkeólak helyett csirkeházak:
A modern baromfiólak szuperek, azonban mérnökök tervezték őket, és további finomításra szorulnak. Stewart– Brown szerint a baromfiiparnak még sok munkája van, amíg kiötli, hogyan néz ki az optimális csirkeól. „Ki kell találnunk, hogyan néz ki egy csirkeház, és el kell kezdenünk építeni ezt a házat” – magyarázta. „Valamint tudnunk kell, hogy mit csinálnak állandóan az ól különböző részein”.
4. A csirkék viselkedésének megértése:
A baromfiiparnak még sokat kell tanulnia a csirkék viselkedéséről. Az új technológiák lehetővé tehetik, hogy jobban megismerjük, milyen gyakran esznek, isznak, pihennek és játszanak, valamint hogy az iparág jobban megértse, milyen viselkedésformákról van szó, mikor és mennyi ideig fordulnak elő.
5. Környezeti megfigyelés:
A baromfiólakra vonatkozó pontosabb adatok, beleértve a relatív páratartalmat, a hőmérsékletet és az ammóniakoncentrációt, segíthetnek a gazdáknak optimalizálni a baromfitermelést. „A hőmérsékletet 15–20 másodpercenként szeretném tudni, nem pedig 20 percenként. A vízfogyasztást 10–15 percenként akarom tudni, mert láttuk, hogy akár 30–40 perces eltérés is lehet a takarmányfogyasztásban, ami a teljesítményben különbséget jelenthet” – magyarázta Heeder.
6. Alomkezelés:
Az alomkezelés összetett téma, de fontos szerepet játszik az élelmiszer-biztonságtól kezdve a gazdaságosságon át a baromfi egészségéig mindenben. Még mindig nagyon sokat kell tanulni róla. Milyen hosszú intervallum az optimális a cserék között? Mi a különbség a jó és a rossz alom között? Milyen alomkezelést kell használni?
