A virsli a szilveszter slágerterméke

Hasznos információkkal, adatokkal, tanácsokkal és érdekességekkel segíti idén az agrárkamara a szilveszteri virslivásárlásunkat. Mutatjuk mit azok!



Ha szilveszter, akkor virsli

Az először a XIII. században említett „frankfurti kolbászka” hosszú utat járt be, amíg a magyar konyhák szereplőjévé vált. Mi, magyarok meglehetősen szerethetjük a virslit, hiszen évente 7,5 kilogramm körül alakul az egy főre jutó virslifogyasztásunk. – áll Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara (NAK) sajtóközleményében.

De miért eszünk szilveszterkor virslit? A szilveszteri, éjfél utáni virslievés hagyománya feltehetően a termék őshazájából, Németországból ered. A magyar hagyományok szerint pedig újév napján sem szárnyast, sem pedig halat nem szabad enni (kivétel, ha vízparton éltek, akkor annyi pénzetek lesz, amennyi pikkely van a halon – a szerk.), hiszen ez előbbivel elszáll, az utóbbival elúszik a szerencsénk, a disznó viszont kitúrja azt. A virsli pedig jellemzően sertéshúsból készül, ráadásul könnyen, gyorsan, két pezsgőbontás közt is elkészíthető, ezért ideális az új év első étkezésére.

Érdekes statisztika, hogy tavaly 5,5 milliárd forintot költöttünk virslire, az éves virslifogyasztásunk 20 százaléka pedig szilveszterhez kötődik. 2020-ban több mint 4 ezer tonna volt a húskészítmény decemberi forgalma. Legnépszerűbb a piacot 57 százalékban uraló sertésvirsli volt, a baromfi 22 százalékos és a pulyka 19 százalékos részesedése mellett. A kiszerelések közül pedig a hipermarketekben kapható, előrecsomagolt, egykilós volt a legkeresetteb.

Ilyen egy igazi virsli

A fogyasztói igényeknek megfelelően úgy az alacsonyabb árfekvésű, mind a minőségi virslire jelentős a kereslet. Azonban az árérzékeny fogyasztóknak is érdemes tudniuk, hogy a virsli és rudacskának nevezett utánzatai között nagy különbségek lehetnek, elsősorban a hústartalomban. A hazai szabályozás a minőségi típusok felé tereli a gyártókat. A Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezései miatt a hazai kereskedelemben kapható virsliknek magasabb, minimum 51 százalék feletti hústartalommal kell készülniük. Ebbe az úgynevezett mechanikusan szeparált hús nem is számítható bele. Emellett csökkentették a virslik megengedett legnagyobb sótartalmát, és magasabb fehérje-, illetve alacsonyabb zsírtartalmat írtak elő. Virslinek csak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelő termék nevezhető, legyen az hazai gyártású vagy import.

A virslik gyártásához használt technológia minden esetben hasonló: készítésükhöz finomra vágott húspépbe kevernek sertésszalonnát és fűszereket, fő fűszerként sót és fehérborsot. Az ízesített masszát aztán mű- vagy állati bélbe töltik, füstölik és hőkezelik. Ezért fogyasztás előtt már nem kell főzni a virslit, elegendő, ha pár percig forráspont közelében lévő vízben csak felmelegítjük. A virsli a dietetikusok szerint is könnyen beilleszthető az egészséges étrendbe.

Néhány jó tanács a vásárlás előtt

Végezetül pedig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeretné egyúttal felhívni a fogyasztók figyelmét arra, hogy:

  • ne feledjétek el, ha magyar terméket vásároltok, akkor magyar vállalkozásokat, munkahelyeket, magyar családokat támogattok;
  • legyetek tisztában azzal, hogy a virslik és a hozzájuk hasonló termékek kategóriájában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon;
  • valamint az „olcsó húsnak híg a leve” elv itt is érvényesül, helyezzétek a minőséget előtérbe!
A finomsághoz jó étvágyat kívánunk!
The Conversation

Ne hagyd ki!