Visszaszorult a lencsetermesztés hazánkban az elmúlt évtizedben. Külföldről származik idén a szilveszterkor elfogyasztott szerencsehozó lencséink legjava. Nem csoda, hiszen sokkal olcsóbb, mint a magyar.
Legyőzte az olcsó szerencselencse a hazait
Hazánkban összesen 284 hektáron vetettek lencsét idén. Emellett 200 tonnát exportáltunk, ennek azonban a jelentős része reexport, azaz importárut értékesítettünk vissza külföldre. Volt miből ezt tenni, hiszen mintegy 4 400 tonna a főzeléklencse-behozatalunk. Jelenleg a növény hazai termőterületeinek a 99 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében található. Ha netalántán magyar előállítású lencsét vásároltunk a szilveszteri szerencsehozó menünkhöz, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a termék onnan származik – írja sajtóközleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Ugyan jelentős mennyiséget vásárolunk és fogyasztunk a szemes fehérjenövényből, itthon mégis keveset termelünk belőle. Ennek oka lehet az igen olcsó import, amely közel fele Kanadából, másik része Oroszországból és Lengyelországból érkezik. A külföldről behozott lencse mintegy két és félszer olcsóbb, mint az itthon termelt.
A hiedelem szerint a disznó előtúrja a szerencsét a lencse pedig lapos és pénzre hasonlít. Ráadásul sok is van belőle, így ha lencsét eszünk, pénzesőben lesz részünk az új évben.
A NAK javaslata a kedvezőtlen helyzet megoldására az, hogy ki kellene alakítani a növény stabil kereskedelmi pozícióit hazánkban, ami nagy valószínűséggel maga után vonzaná a kiszámítható piaci viszonyokat. Az őszi fajták termesztésével ugyanis a termésbiztonság és a termőképesség egyaránt növelhető. Emellett szükséges lehet kiépíteni itthon a megfelelő feldolgozó-kapacitást a szemes fehérjenövény számára. Továbbá előnyös lenne a lencse termeléshez kötött támogatások biztosítása is.
A Világélelmezésügyi Szervezet, a FAO adatai szerint egyébként 2010-től 2017-ig a globális lencsetermesztés 4 287 162 hektárról 6 582 779 hektárra növekedett. A világ legjelentősebb lencsetermesztő országai Kanada, India és az USA. Az Európai Unióban legnagyobb területen Spanyolországban termesztik, mintegy 36 504 hektáron, de a franciaországi és görögországi termés is jelentős.
Gondok a szilveszteri virslik körül
A héten írtunk a szilveszteri virslikkel kapcsolatos aktuális problémákról is. A korábbi cikkünkben szerepel, hogy az elmúlt három évben összesen hat szabálytalansággal szembesültek az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakemberei a hagyományos év végi virsli-laborellenőrzések során. Idén azonban a vizsgált húszból öt termékkel akadt gond – írja sajtóközleményében a minisztérium.
A felmerülő hibák többsége jelölési pontatlanság volt a címkéken. A Magyar Élelmiszerkönyv a „virsli” megnevezés használatát ugyanis minimális fehérje- és maximált zsír-, víz- és sótartalomhoz köti. Idén két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezért nem árusíthatók virsliként. További két hentesáru esetében a címkén szereplő tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Különös hibát vétett az ötödik elbukott virsli forgalmazója. A termék tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, a feliratban azonban a megengedettnél magasabb érték szerepelt.
Az élelmiszerek gyártóival szemben megtévesztő tájékoztatás és az előírások be nem tartása miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult. A jelölési hibás termékek csak a címkéken feltüntetett értékek korrigálása után forgalmazhatóak. A túl magas zsírtartalommal rendelkező árucikkek pedig a továbbiakban „virsli” megnevezés helyett „egyéb húskészítményként” helyezhetőek kereskedelmi forgalomba.
Az ellenőrzött termékek teljes listáját és a velük felmerülő problémákat is megtekinthetitek ezen a linken.
