Több probléma is sújtja a hazai tojástermelést. Iparági szereplők szerint leginkább a tojásárak emelése segíthetne a szektor helyzetén, mert jelenleg a túlélésükért küzdenek a gyártók.
Rossz helyzetben a hazai tojástermelés
Közleményt adott ki a Tojástermelők Szövetsége, melyben felhívták a figyelmet az iparág rendkívül nehéz helyzetére.
„A magyar tojástermelő és tojáscsomagoló vállalkozások kérik a hazai piacon érdekelt forgalmazókat és kereskedőket, hogy vállaljanak szerepet a magyar tojástermelés fenntartásában. Az állattartóknak az M-es méretű dobozolt étkezési tojásokért ma legalább 40 forint körüli darabonkénti árat kellene kapniuk ahhoz, hogy jelentősen megnövekedett költségeik megtérüljenek és termelési tevékenységeik ne legyenek veszteségesek”
- fogalmazott közleményében a szövetség. Az Agroinform.hu kereste meg az ügy kapcsán Kertész Tamást, a szektor egyik legjelentősebb cége, a Farm Tojás Kft. ügyvezető igazgatóját. A szakember is a Szövetséghez hasonlóan látja az iparág jelenlegi helyzetét.
„Nagyon komoly tojásáremelésre lenne szükség. A felvásárlói szerződésekben egy-két hónapra rögzített árak vannak, viszont az infláció miatt a költségek heti szinten emelkednek. Vis maior helyzet van a tojáspiacon. (…) Jelen pillanatban a 30 forintot sem éri el a darabonkénti tojásár. Sokkal gyorsabban nőnek a költségek, mint amilyen gyorsan nőnek az árak, nyílik az olló, alapvetően egy gyorsított áremelésre lenne szükség ahhoz, hogy valamelyest tartani tudjuk a lépést a költségekkel”
– mondta a szakember. Kertész Tamás továbbá arról is tájékoztatást adott, hogy jelenleg az egész ágazat veszteséges. Komoly finanszírozási gondok vannak a termelőknél, akik lassan a takarmányszámlákat és a csomagolóanyagok árát is nehezen tudják megfizetni. Olyan gazdák is akadnak, akik nem tudják telepíteni a következő állományt, mert képtelenek kifizetni a jércét vagy a napos állományt. A vevők pedig próbálják az áremeléseket csökkenteni, elhúzni vagy elhalasztani.
Más problémákkal is küzd az ágazat
A szakember elmondta, hogy természetesen igaz az, hogy akinek több tartaléka van, tovább bírja elviselni a jelenlegi helyzetet, azonban a pénzügyi vésztartalékok nem ilyen helyzetekre lettek félretéve. A megtakarítások azért vannak, ha például cserélni kell valamelyik termelési eszközt, arra legyen fedezet.
Emellett tavasszal a vándormadarak mozgása miatt ismét felütheti a fejét a madárinfluenza is, ami évek óta komoly problémákat szül, hiszen baromfik millióinak a vesztét okozta az elmúlt években csak Magyarországon.
Továbbá a tojásszállító kamionok sem tudnak tankolni az üzemanyagárstop miatt.
„Van saját benzinkutunk, de nem jutunk hozzá nagykereskedelmi szinten az üzemanyaghoz, a benzinkúton pedig nem adnak gázolajat, mert nincs. Hogyan jut el így a tojás az üzletekbe?”
– világít rá a súlyos problémára Kertész Tamás. A szakember továbbá arra is kitért, hogy ugyan ez nem rövidtávú költség, de a ketreces tartás leváltásához szükséges beruházások későbbi elvégzéséhez pénztartalékot képzése most gyakorlatilag nincs lehetőség.
„Néhány éven belül le kell váltani a ketreces tartást alternatív tartásmódra, aminek óriási lesz a beruházásigénye. Igaz, hogy vannak pályázati források, de azokhoz óriási önerő szükséges, a fejlesztések csak az egyre magasabb kamattal igénybe vehető hitelkonstrukciókkal lesz megvalósíthatóak. Ezek megint csak növelik a termelési költségeket”
- mondta Kertész Tamás. A cikk azonban arra is emlékeztet, hogy amennyiben a tojás felvásárlási árai emelkedni fognak, az a fogyasztói árak növekedését is maga után vonja.
