„A cél a teljes önellátottság megteremtése étkezési tojásból, mára az igény 85-90 százalékát termelik meg a magyar vállalkozások" – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke a Tojás VIlágnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón. 2013-tól 2020-ig 30 százalékkal nőtt a regisztrált termelés, 860 millió darabról 1,1 Mrd darabra.
Döntsön a termelő!
Jelenleg a termelőknek sok nehézséggel kell szembenézniük, hiszen az elmúlt félévben a takarmányár 35 százalékos drágulását a tojás felvásárlási ár 11 százalékos emelkedése messze nem kompenzálta. Ennek ellenére az EU oly módon szigorítaná a termelési feltételeket, amely a fogyasztói választás szabadságának korlátozásaként megtiltaná a ketrecben történő tojástermelést. A termelőket tömörítő szövetség és a Baromfi Termék Tanács úgy véli, hogy mind a négy termelési rendszer (ketreces, alternatív, szabadtartás és biotartás) egyformán szükséges a biztonságos élelmiszerellátáshoz, egyiket sem lehet eltüntetni a termékkínálatból.
Évente 240 tojást eszünk meg fejenként
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte, hogy az idei tojás-fogyasztásösztönző kampány Tojás Világnapja alkalmából közterületi hirdetésekkel, rádiószpottal és közösségi média megjelenésekkel is a tojás sokszínűségét mutatja be a fogyasztóknak. Hozzátette, hogy az egy főre eső tojásfogyasztás 2013 óta folyamatosan emelkedik, jelenleg évente több mint 240 darab tojást fogyasztunk fejenként. Ennek az alapját a folyamatosan növekvő tojástermelés teremtette meg. Majd hangsúlyozta, hogy a tojás a legolcsóbban előállítható teljes értékű fehérjeforrásunk, az egyik legkönnyebben emészthető ételünk. 40 féle fehérjét tartalmaz, ezen belül 18 féle aminosavat, amiből 9 esszenciális. Ezen kívül megtalálható még benne A, D, E, B1, B2, B5, B6, B9, B12-vitamin is. D-vitamin tartalma pedig legalább akkora szerepet játszik az immunrendszer megfelelő működésében, mint a C-vitamin. Kiemelte, hogy minden boltban árult tojáson megtalálható, hogy az adott tojás honnan származik, majd arra kérte a fogyasztókat, hogy a nehéz piaci helyzet miatt érdemes a biztonságos, finom és egészséges tojást keresni a boltok polcain.
Környezetkímélő ketreces
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy 2021. január 1-től a nem előre csomagolt (ömlesztett) tojás esetében nemcsak az országkód magyarázatát, hanem magát a származási ország megnevezésének jól láthatóan és könnyen olvasható módon való feltüntetéséről rendelkezik, valamint a nemzeti zászlót is meg kell jeleníteni. A szabályozás célja a termelők pozíciójának megerősítése, a vásárlók választásának megkönnyítése. Hazánk tojásból nettóértékben nettó exportőr, mennyiségben nettó importőr. Utolsó adatok alapján 84 százalék az önellátottsági szint, ezért fontosak a tojótyúk-telepek fejlesztései. Az Európai Bizottság az „End of the cage age" elnevezésű civil kezdeményezés kapcsán bejelentette, hogy 2023-ig megvizsgálja a ketreces állattartás teljes tilalmának lehetőségét. Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együtt úgy ítéli meg, hogy e lépés a tojáságazat és a fogyasztók érdekeit is sértené, illetve ellentétes a környezeti fenntarthatósággal, ezért kiáll a tartástechnológia értékeiért. Minden tartásmódban termelt tojás kell ahhoz, hogy a boltok polcait fel tudják tölteni. A feljavított ketreces tartás a leginkább környezetkímélő, ez a legköltséghatékonyabban előállítható tojás, amely meghatározza a termék fogyasztói árát.
