Szakemberek vitatták meg a 33. BIOFACH Nemzetközi Bio-Élelmiszer és Bio-Áru Szakkiállításon, hogy hogyan hat a klímaváltozás és az ukrajnai háború a kelet-közép-európai régió agrárpolitikájára és ökogazdaságaira. Kiderült az is, mekkora támogatásból fejlődhetnek a magyar biogazdaságok.
Középpontban a fentartható regionális agrárpolitika
Idén július 25. és 28. között rendezték meg a BIOFACH-tot a világ vezető biovásárát. A rendezvényen a bioélelmiszerlánc és az uniós szakpolitika számos képviselője jelen volt. Immár tizedik alkalommal Kelet-Közép Európa fórumot is szervezett az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a szakkiállításon, melyen a hazánk mellett Ukrajna, Csehország, Szerbia és Albánia képviselői vettek részt. A nürnbergi esemény középpontjában az állt, hogy hogyan hat az ukrajnai háború a régiónk agrárpolitikájára – írja az ÖMKi közleménye.
Uniós segítség Ukrajnának
Ukrajnában a konfliktus hatására - a becslések szerint - a mezőgazdasági területek legalább egyötöde esett ki a termelésből. A lakossági kereslet csökkenése miatt pedig az ukrán vállalatok az exportot tekintik fő prioritásuknak. Egy előző havi felmérés szerint a biopiaci szereplők 68 százaléka működik vagy részlegesen működik, 23 százalékuk azonban újraindította a működését vagy éppen tervezi a munka folytatását.
Nemzetközi segítséggel elindult egy rendkívüli öko-támogatási kezdeményezés, amely a bioszektor kulcsszereplőit, az invázió által érintett termelőket támogatja első lépésben, majd a bioszektor kapacitásait is erősíti az ukrajnai biopiac fejlesztésével. Ennek részeként - a háborús helyzetre tekintettel - az Európai Unió eltörölte az ukrán terményekre vonatkozó importvámokat és kvótákat, valamint felfüggesztette az ukrán biotermékek további hatósági ellenőrzését, hogy ezzel is megkönnyítse az áruforgalmat.
Ökogazdálkodás a régióban
A fórumon kiderült az is, hogy Csehországban folyamatosan növekednek az ökológiai művelés alá vont területek. A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó öko cselekvési tervük szerint, a jelenlegi 15 százalékról 22 százalékra kívánják emelni az ökotermelésre átállított területek nagyságát.
Albániában a mezőgazdaság állítja elő az ország GDP-jének 19 százalékát, és az albán munkavállalók 36 százalékát az agrárium foglalkoztatja. Jellemző a kisgazdaságok túlsúlya: 300 ezer kisgazdaság művel átlagosan 1,2 hektáron földet. A minősített ökológiai termelők és exportőrök száma még igen csekély, ezért jelentős kihívások előtt állnak a szabályozási, támogatási és kutatás-fejlesztési rendszerek kialakításában.
Szerbiában jelenleg a teljes mezőgazdasági terület csupán 1 százaléka áll át ökológiai termelésre. A biotermesztés alatt álló teljes terület 2021 óta ugyanakkor 12 százalékkal nőtt, a biotermelők száma jelenleg 6408.
Biotermesztés hazánkban
Hazánkban a január 1-jén indult öko támogatási programban az EU-s és hazai forrásokból összesen 290 millió eurós keret áll a biogazdák rendelkezésére. Ezzel együtt a 2019-2023 között futó öko támogatási programokban összesen 5300 termelő részesül, 251 ezer hektár területen. A teljes hazai öko terület ennél is nagyobb, a 2022-es új belépőkkel együtt minden bizonnyal már 350 ezer hektár körül jár.
A magyarországi öko területek mintegy 60 százaléka gyepterület, 35 százaléka szántóföldi kultúra és 5 százalék az ültetvények aránya. A 2022-től támogatott területek aránya ettől eltér: az új programba behozott földek esetén 50 százalék szántó, 10 százalék ültetvény (szőlő és gyümölcs) és csak 40 százaléka a gyep.
A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért c. stratégiai dokumentum Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont területek 300 ezer hektárról 500 ezer hektárra növelését tűzte ki célul 2027-ig, ami a mezőgazdasági területek 10 százaléka.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a rendelkezésre álló támogatásokkal és a tervezett tudásátadással megvalósítható ez a célszám, de párhuzamosan dinamikus piacfejlesztésre van szükség.
Mezőgazdasági nehézségek
Magyarországon az aszály okozza jelenleg a legnagyobb problémát. Továbbá nehezítő körülmény a hazánkat is fenyegető energiaválság. Az orosz-ukrán konfliktus következményeként természetesen a bio ágazatot is jelentősen érinti az üzemanyagok és a gáz árának emelkedése.
A nehézségek ellenére a jelenlegi krízishelyzet mégis erősítheti a biogazdálkodás fejlődését, mivel az ökológiai gazdálkodás rezilienciája, vagyis rugalmas ellenállóképessége sokkal nagyobb a kémiai inputanyagokra alapozott gazdálkodáshoz képest. (…) Az ökológiai termelési mód kevésbé függ az olyan külső tényezőktől, mint a dráguló műtrágya és kémiai növényvédőszerek, valamint a rövidebb ellátási láncok miatt kevésbé kitett a globális piac hektikusságának
– nyilatkozta dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, aki egyben az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét is betölti.
