Magyarország a régió zászlóvivője a világ legnagyobb bio témájú seregszemléjén
Fotó: ÖMKi és BIOFACH

A háború és a klímaváltozás hatása: egy dologban egyetértettek Nürnberben

Szakemberek vitatták meg a 33. BIOFACH Nemzetközi Bio-Élelmiszer és Bio-Áru Szakkiállításon, hogy hogyan hat a klímaváltozás és az ukrajnai háború a kelet-közép-európai régió agrárpolitikájára és ökogazdaságaira. Kiderült az is, mekkora támogatásból fejlődhetnek a magyar biogazdaságok.


Középpontban a fentartható regionális agrárpolitika

Idén július 25. és 28. között rendezték meg a BIOFACH-tot a világ vezető biovásárát. A rendezvényen a bioélelmiszerlánc és az uniós szakpolitika számos képviselője jelen volt. Immár tizedik alkalommal Kelet-Közép Európa fórumot is szervezett az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a szakkiállításon, melyen a hazánk mellett Ukrajna, Csehország, Szerbia és Albánia képviselői vettek részt. A nürnbergi esemény középpontjában az állt, hogy hogyan hat az ukrajnai háború a régiónk agrárpolitikájára – írja az ÖMKi közleménye.

Uniós segítség Ukrajnának

Ukrajnában a konfliktus hatására - a becslések szerint - a mezőgazdasági területek legalább egyötöde esett ki a termelésből. A lakossági kereslet csökkenése miatt pedig az ukrán vállalatok az exportot tekintik fő prioritásuknak. Egy előző havi felmérés szerint a biopiaci szereplők 68 százaléka működik vagy részlegesen működik, 23 százalékuk azonban újraindította a működését vagy éppen tervezi a munka folytatását.

Nemzetközi segítséggel elindult egy rendkívüli öko-támogatási kezdeményezés, amely a bioszektor kulcsszereplőit, az invázió által érintett termelőket támogatja első lépésben, majd a bioszektor kapacitásait is erősíti az ukrajnai biopiac fejlesztésével. Ennek részeként - a háborús helyzetre tekintettel - az Európai Unió eltörölte az ukrán terményekre vonatkozó importvámokat és kvótákat, valamint felfüggesztette az ukrán biotermékek további hatósági ellenőrzését, hogy ezzel is megkönnyítse az áruforgalmat.

Ökogazdálkodás a régióban

A fórumon kiderült az is, hogy Csehországban folyamatosan növekednek az ökológiai művelés alá vont területek. A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó öko cselekvési tervük szerint, a jelenlegi 15 százalékról 22 százalékra kívánják emelni az ökotermelésre átállított területek nagyságát.

Albániában a mezőgazdaság állítja elő az ország GDP-jének 19 százalékát, és az albán munkavállalók 36 százalékát az agrárium foglalkoztatja. Jellemző a kisgazdaságok túlsúlya: 300 ezer kisgazdaság művel átlagosan 1,2 hektáron földet. A minősített ökológiai termelők és exportőrök száma még igen csekély, ezért jelentős kihívások előtt állnak a szabályozási, támogatási és kutatás-fejlesztési rendszerek kialakításában.

Szerbiában jelenleg a teljes mezőgazdasági terület csupán 1 százaléka áll át ökológiai termelésre. A biotermesztés alatt álló teljes terület 2021 óta ugyanakkor 12 százalékkal nőtt, a biotermelők száma jelenleg 6408.

Biotermesztés hazánkban 

Hazánkban a január 1-jén indult öko támogatási programban az EU-s és hazai forrásokból összesen 290 millió eurós keret áll a biogazdák rendelkezésére. Ezzel együtt a 2019-2023 között futó öko támogatási programokban összesen 5300 termelő részesül, 251 ezer hektár területen. A teljes hazai öko terület ennél is nagyobb, a 2022-es új belépőkkel együtt minden bizonnyal már 350 ezer hektár körül jár.

A magyarországi öko területek mintegy 60 százaléka gyepterület, 35 százaléka szántóföldi kultúra és 5 százalék az ültetvények aránya. A 2022-től támogatott területek aránya ettől eltér: az új programba behozott földek esetén 50 százalék szántó, 10 százalék ültetvény (szőlő és gyümölcs) és csak 40 százaléka a gyep.

A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért c. stratégiai dokumentum Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont területek 300 ezer hektárról 500 ezer hektárra növelését tűzte ki célul 2027-ig, ami a mezőgazdasági területek 10 százaléka.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a rendelkezésre álló támogatásokkal és a tervezett tudásátadással megvalósítható ez a célszám, de párhuzamosan dinamikus piacfejlesztésre van szükség.

Mezőgazdasági nehézségek

Magyarországon az aszály okozza jelenleg a legnagyobb problémát. Továbbá nehezítő körülmény a hazánkat is fenyegető energiaválság. Az orosz-ukrán konfliktus következményeként természetesen a bio ágazatot is jelentősen érinti az üzemanyagok és a gáz árának emelkedése.

A nehézségek ellenére a jelenlegi krízishelyzet mégis erősítheti a biogazdálkodás fejlődését, mivel az ökológiai gazdálkodás rezilienciája, vagyis rugalmas ellenállóképessége sokkal nagyobb a kémiai inputanyagokra alapozott gazdálkodáshoz képest. (…) Az ökológiai termelési mód kevésbé függ az olyan külső tényezőktől, mint a dráguló műtrágya és kémiai növényvédőszerek, valamint a rövidebb ellátási láncok miatt kevésbé kitett a globális piac hektikusságának

– nyilatkozta dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, aki egyben az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét is betölti.

Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár megjegyezte, hogy Magyarország nagyrészt gabonatermelő ország, hiszen legalább kétszer annyi gabonát termelünk, mint amennyit elfogyasztunk. Idén azonban a várakozások szerint örülhetünk, ha a saját fogyasztásunkra és az állatok tartására jut elég gabona. Június vége óta az aszály által érintett kárigények folyamatosan emelkednek, hetente körülbelül 100 ezer hektárra adnak be a gazdálkodók aszálykár enyhítési kérelmet.

Ne hagyd ki!