Áder János podcastjében Vaszkó Gáborral, a Civita Group Zrt. társtulajdonosával és vezetőjével beszélgetett többek között az egyszer használatos műanyag eszközök kiváltásának új lehetőségéről, a kukoricából készült ehető tányérról és pohárról.
Zseniális ötlet
A cégvezető az egyik rendezvényükön figyelt fel arra, hogy a termékeik kóstoltatásakor rengeteg papírtányér fogyott, a szeméttárolók pedig már a déli órákra megteltek műanyag tányérokkal és kávés poharakkal. „Az ötlet, hogy valamilyen környezetbarát alapanyagból állítsuk elő ezeket az eszközöket, már másfél évvel ezelőtt megfogalmazódott, de akkor még azt tapasztaltuk, hogy a piac nem igazán nyitott egy ilyen újításra” – emlékezett vissza Vaszkó Gábor.
Kapóra jött...
Vaszkó Gáborr a Civita Group Zrt. társtulajdonosa és vezetője
Fotó: Civita Group
A fenntarthatóságot hangsúlyozó trendek, valamint az egyszer használatos termékek európai uniós tilalma azonban Vaszkóék malmára hajtotta a vizet. „Olaj volt ez számunkra a tűzre, egyre égetőbb lett a megvalósítás, így a gondolatot hamar tettek követték. Ehhez elengedhetetlen volt az innovációt inspiráló, generációkon átívelő családi háttér, valamint az a céges közeg, ami a vállalatcsoportot jellemzi” – tette hozzá a Haszon Agrárnak a cégvezető.
Mint ahogy Vaszkó Gábor elmondta, az ehető tányér és csésze nem önmagában nóvum, inkább az a hosszú távú tervezés volt újszerű, amely „kitermelte magából az újítást”.
A cég számára kézenfekvő volt, hogy kukoricából állítsa elő az ehető eszközöket, ugyanis az alapanyag adott volt, tésztát is gyártanak már belőle, emellett Monostorpályi környéke kiváló kukoricatermő vidék.
Kuriózumnak számít
„A receptúrán sokat kísérleteztünk, de annak ellenére, hogy létező tudást és alapanyagot ötvöztünk, nem egy forradalmi újításról beszélhetünk, noha a piacon ez még kuriózum” – fogalmazott, hozzátéve, hogy
a termék alapanyaga száz százalékban kukorica, amely egy sütési folyamat után nyeri el az alakját.
A termék nem elhanyagolható módon kiválóan komposztálódik, illatos anyag lévén használat után akár takarmányozási célra is alkalmas lehet, a horgászoknak kiváló etetőanyagként szolgálhat. Annak ellenére, hogy külföldön is nagy az érdeklődés az ehető tányér és csésze iránt, Vaszkóéknak nem céljuk, hogy kontinenseket átívelő szállítási láncot hozzanak létre. „Elképzelhető, hogy lesznek ilyen vevőink, de nem szeretnénk ezzel sem növelni a környezeti terhelést.
Hosszú távon inkább egyfajta franchise-rendszerben gondolkodunk, a technológia hasznosítása lenne a cél”
– vetítette előre a szakember. A műsorban arról is szó esett, hogy a klímaváltozás hatására Európában a növénytermesztésben is új kérdések vetődtek fel, melyekre új válaszokat kell keresni. Ebben a folyamatban az Agri-Corn kft is részt vállal. A vegyszer- és GMO-mentes termékek, melyek előállításába mi is bekapcsolódtunk külföldön piaci előnyt élveznek. Nyugat-Európában megfizetik a minőséget, a műtrágya- és növényvédőszer-mentes termékeket, itthon azonban még meg kell ismertetni ezek előnyeit, értékét a fogyasztókkal” – hangsúlyozta Vaszkó Gábor.
Körkörös gazdálkodás
A szakember hangsúlyozta, hogy a cégcsoportnál folyamatos az új fajták és agronómiai technikák keresése. Elmondása szerint nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy fenntarthatóan, generációkon átívelően gazdálkodjanak, és ne zsigereljék ki a termőföldet. A körkörös gazdálkodás lényege, hogy gyakorlatilag semmilyen hulladék nem marad, mindent újra és újra felhasználnak, ahogy a természet is teszi.
A cégvezető jelezte, hogy az egyszer használatos műanyagok – melyek forgalmazását a közelmúltban betiltották – helyettesítésére a kukorica feldolgozása során keletkező melléktermékeket használják.
A fejlesztés eredményeként a malomipari melléktermékeket homogenizálják, és abból ehető, kifejezetten ízletes poharat, tányért készítenek, amely, ha nem fogyasztják el, hetek alatt lebomlik.
Amióta az eszüket tudják...
A cég a rendszerváltás óta kukoricatermesztéssel és feldolgozással foglalkozik. Vaszkó Gábor szülei Monostorpályiban építettek egy kukoricamalmot. A választás azért esett erre a vidékre, mert ez a legjobb kukoricatermő övezet, a terület sajátos mikroklímája miatt. A kukorica-feldolgozó a legjobb helyre került, és a malom egyre jobban nőtte ki magát, így mind többféle terméket kezdtek előállítani.
A csírából például olajat préselnek, melynek kiváló élettani hatása van és a változatos étrendbe is beilleszthető, de a cég kínálatában megtalálható többféle, gluténmentes kukoricatészta is.
Fontos számukra, hogy miként lehet fenntarthatóan, generációkon átívelően úgy gazdálkodni, hogy nem zsigerelik ki hozzá a termőföldet és a környezetüket. Mivel 50 km-es körből szerzik be és dolgozzák fel az alapanyagot, így alapérdek, hogy hosszútávon működhessen a termelés fenntartása. A körkörös gazdálkodás során ma már nincs olyan, a termelés és a tevékenység során keletkezett maradék anyag, ami kárt okozhat, így mindent ciklikusan újra tudnak hasznosítani.