Célt értek a magyar erőfeszítések: hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát - ezt mondta az Agrárminisztérium közleménye szerint Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint négy év munkája érett be a hétfői döntéssel, hiszen először 2019. novemberében kezdeményezte elsőként Magyarország a mézkeverékek származásjelölési szabályainak szigorítását. A szigorúbb előírásoknak köszönhetően egyértelmű lesz a vásárlók számára, hogy milyen országból származó mézek és milyen arányban találhatók meg az adott termékben. Ezzel egyrészt a fogyasztók könnyebben megtalálhatják a minőségi magyar mézeket, melyek vásárlásával nemcsak a magyar méhészeket, de a biológiai sokféleség megőrzését is támogatják. Másrészt a kötelező, pontos százalékot tartalmazó származásjelölés hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, EU-n kívülről érkező mézek elleni fellépést.
Nagy István jelezte azt is, hogy a javaslatról az Európai Parlament a következő napokban alakítja ki álláspontját, ezt követően kezdődhetnek meg a tárgyalások a Tanáccsal, annak érdekében, hogy az új szabályozás minél előbb hatályba léphessen.
Az elmúlt három évtizedben szárnyalt a magyar méhészet: manapság 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal dolgozik. Ez az EU összállományának tizede. Az ágazatot nehéz helyzetbe hozó hamisítványok miatt azonban itthon és egész Európában is szigorítani kellene az ellenőrzésen a mézpiacon.
Már a nyár folyamán is írtunk róla, hogy mennyire kilátástalannak tűnik a magyar mézeladás. Az ok egyszerű: olcsó import érkezik Európába. Ennek a megoldása azonban már nem lesz könnyű feladat. A Kaptárakból elnevezésű projektben nemrégiben megvizsgálták a harmadik országokból származó mézek minőségét.
Az eredmények kimutatták, hogy a harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamis és ezek a méznek nevezett termékek sajnos eljutnak a fogyasztókhoz. Ezen a téren semmilyen szankció nem történik, hosszú ideje gyakorlatilag horribilis mennyiségű hamisított méz van az uniós piacon
– fejtette kiBross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az Agrárszektornak.
A 40 százalékos importra szoruló EU nyugat-európai részén főleg Kínából, Ukrajnából vagy Argentínából származó, de uniós címkével ellátott mézeket találni, amelyek 30 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint például a minőségi magyar termékek.
