A munkaerőhiány a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart is mélyen érinti. Az itt dolgozó vállalkozások béremeléssel igyekeznek megtartani dolgozóikat, ám ez sem mindig segít. Vannak olyan munkakörök, amelyke betöltésére egyszerűen nincs már ember.
Változó mértékben
A nemzetgazdasági ágazatokat változó mértékben érinti a munkaerőhiány, de talán a mezőgazdaságot érinti leginkább ez a probléma. Más szektorok elszívó ereje ugyanúgy szerepet játszik a mostani nehéz helyzet kialakulásában, mint az alacsony bérek és a szezonális munkák. Az agrárkamara által megkérdezett 150 vállalkozás 80%-ánál volt munkaerő-felvétel a felmérés idején, 70%-uktól lépett ki állandó alkalmazott, ötödüknél pedig csökkent az állandó munkatársak száma. Minden második cégnél akadt üres álláshely. A tartósan betöltetlen élelmiszeripari álláshelyek közül leginkább keresett a húsfeldolgozó, a gépkezelői, illetve a pék munkakör. Az agráriumban „hiánycikk” az állatgondozó, a kertész, valamint a traktoros is.
Kiváltani az embert
Ezt a hiányt a cégek zöme automatizálással, robotizálással és béremeléssel igyekszik enyhíteni, már ahol van erre forrás. Ahol nincs, ott pedig a már meglévő képzetlen munkaerő ki- vagy átképzésével próbálnak úrrá lenni a helyzeten a munkaadók. Az eszköztár része lehet még a szabadságok rugalmasabb kezelése, a munkába járás támogatása, a munkakörülmények javítása. Állandó problémaforrás a folyamatosan növekvő bérigény, az alacsony munkamorál, illetve a motiváltság és a munkatapasztalat hiánya. Pályakezdőket kevés cég alkalmaz, leginkább a hazai és az itt működő külföldi nagy cégek fordulnak bizalommal a fiatalság felé. Náluk ez az arány 65%.
Ki tud és mit?
A fiatalok kompetenciáival a mezőgazdasági cégek elégedettebbek, mint az iparvállalatok. Főként a problémamegoldó készséggel és a rendszerszintű gondolkodással állnak hadilábon az ifjak. Ugyanakkor a számítógépes ismeretek terén a pályakezdők „zsebre teszik” az idősebb kollégáikat. Baj van viszont a szakmai jártasságukkal és az önálló munkavégzésre való képességükkel. Sokan nem tudják azt, hogy ma Magyarországon két szakma és egy szakképesítés ingyenesen megszerezhető iskolarendszerű képzésben – még felnőttképzés keretében is! A duális képzésben résztvevők fizetést kapnak a gyakorlóhelytől, lévén munkaviszony keretében tanulják a szakmát. Évről-évre bővül a duális képzőhelyek száma, öt év alatt 30%-kal nőtt a számuk. Ugyanakkor a tanulót ténylegesen fogadó cégek száma csökkent. Valószínűleg az új rendszerrel járó bürokratikus ügymenet sok képzőhelyet óvatosságra, egyszersmind kivárásra intett. Az ezzel járó kedvezmények viszont sokukat arra sarkallják, hogy mégis belevágjanak az ipari tanulók fogadásába.
Kevés a képzőhely
Duális rendszerben tanul a szakképzésben részt vevő tanulók negyede – a gondot az jelenti, hogy egyelőre nagyon kevés képzőhely akad a mezőgazdaságban. A megkérdezett cégek háromnegyedénél azt mondták, nekik azért fontos a duális képzésbe való bekapcsolódás, mert számukra létkérdés az utánpótlás nevelése. Felismerték, hogy jobban járnak, ha a „saját szájuk íze szerint” képezik ki a fiatalokat, akiket végzés után könnyebb megtartani, mint egy új embert megint mindenre betanítani.
