A modern mezőgazdaság egy innovatív terület, amely ágazatai komoly szaktudást és precizitást igényelnek. Egyre több nő helyezkedik el az agráriumban, a hölgyek száma azonban még mindig csekély a szektorban. Ennek okaira keressük a választ.
Még mindig kevés, de egyre több nő dolgozik a mezőgazdaságban
A modernizációnak (például az automatizációnak és a digitalizációnak), illetve a precíziónak köszönhetően kevesebb fizikai munkával is egyre jobban ki tud teljesedni a gyengébbik nem a mezőgazdaságban. Manapság vonzóbb a szektor a nők számára, azonban az agráriumban a hölgyek aránya még mindig kisebb, mint a legtöbb gazdasági ágazatban. A vidéken élő családok jövőképének alakításában pedig jelentős szerepe lehet a gazdálkodási mellék- illetve főtevékenységeknek is - írja az Agrárszektor.
Probléma az edukációval
A felsőoktatásban és a szakképzésben tömegek szereznek mezőgazdasági végzettséget, közöttük azonban igen sok a pályaelhagyó. Különösen a nők nem vállalnak munkát a szektorban a megfelelő szakképesítésük ellenére sem. Az 2012-ben mezőgazdasági iskolában végzettek közül, száz férfiból 61 nem dolgozik az agráriumban, ugyanennyi nőből pedig 82.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint - részben a magas pályaelhagyás miatt is - a magyar agráriumban a vezetők pozícióban lévő férfiak 56, a nők 74 százalékának nem volt mezőgazdasági végzettsége 2020-ban. Megfelelő, felsőfokú papírokkal pedig az előbbiek 10, valamint az utóbbiak 6 százaléka rendelkezett. A főiskolai képesítést szerzett vezetők 81 százaléka férfi, valamint 19 százaléka nő volt.
Mindezek miatt kijelenthető, hogy a nehéz fizikai munkát az agráriumban nem meglepő, hogy kevés nő választja. A felsőfokú, mezőgazdasági végzettséggel rendelkező hölgyek között - akik szellemi munkát is találnának az ágazatban – pedig meglepően sok a pályaelhagyó.
Óriási a munkaerőhiány
Többször foglalkoztunk vele, hogy óriásira nőtt a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A hiányzó idénymunkásokat a szomszédos országokból sem tudja pótolni a hazai zöldség- és gyümölcságazat, ezért sok esetben távol-keleti munkaerőt alkalmaz a szektor. Emellett az állattenyésztésben való munkavállalás sem túl népszerű Magyarországon. Ott néhány cég például indiai vendégmunkásokkal próbálja orvosolni a bajt.
Évről évre kevesebb az idénymunkás a hazánkban: 3,3 százalékkal csökkent a számuk a mezőgazdaságban 2020-ban a megelőző évhez képest. A 2015-2020-es időszakban pedig megközelítőleg 24 százalék volt a visszaesés.
A gyümölcstermesztő üzemekben volt a legnagyobb az időszaki munkaerő aránya két éve, ahol az alkalmazottaknak mintegy 42 százalékát tették ki. Emellett kiemelkedően sokan voltak az idénymunkások a szabadföldi zöldségtermesztők körében (38 százalék). A sertéstartó és a tejtermelő gazdaságok jelentették a másik végletet, vagyis ezekben a szektorokban volt kevesebb alkalmi munkaerőre szükség.
