Százezres munkaerőhiány jellemzi a hazai mezőgazdaságot
Fotó. Shutterstock

Ilyen bérekért keres idénymunkásokat a hazai mezőgazdaság

Munkaerőhiány jellemzi a magyar agráriumot, így kevesebb az idénymunkás is. Ráadásul elöregedőben van az alkalmi munkaerő, bár az ágazatban bíznak a fiatalításban. A problémát növekvő bérekkel, fejlesztésekkel, vagy külföldi munkaerővel oldanák meg a vállalkozások.


Óriási emberhiány a magyar mezőgazdaságban

Nagyjából 100 ezer ember hiányozhat a magyar mezőgazdaságból, leginkább a kertészeti ágazatokból. A szakképzettséget igénylő munkakörökben gépkezelőt, állattenyésztőt, valamint gépszerelő és karbantartót keresnek leginkább.

Az AKI (Agrár Közgazdasági Intézet) friss elemzéséből kiderül, 2020 óta csökken a foglalkoztatottak száma a magyar agráriumban. Hiába a jelentős és egyre magasabb órabér, az idénymunkások gyakran inkább külföldön keresnek munkát.

A munkaerőhiány mára általánossá vált a magyar gazdaságban és az agráriumban. Jellemzően alacsonyabbak a jövedelemszintek, mint egyes másik nemzetgazdasági ágakban. Emellett az itteni munkavégzés általában keményebb fizikai tevékenység, ami kevésbé vonzó a munkavállalók számára. (…) A bérszintek emelésével és jobb munkakörülmények biztosításával próbálják orvosolni a helyzetet, illetve azok a nagyobb vállalkozások, akik hosszú távon tudnak munkát biztosítani, azok külföldi munkaerő alkalmazásával

- nyilatkozta Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun vármegyei elnöke az Agrárszektornak.

Ennyit adtak idehaza

Tavaly októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 ezer forint volt Magyarországon. De a mezőgazdasági állásajánlatoknál nem volt ritka, hogy csupán 300 ezer forintos bruttó bért kínáltak a jelentkezőknek.

Amíg az északkeleti országrészben nagyjából 8 ezer forint körül volt a napi bér, addig az ország középső és nyugati régióiban jellemzően 10 ezer forint alatt nem dolgoztak napszámosok. Tehát északon a mezőgazdaságból nettó 166 ezer forintot kereshettek havonta az alkalmazottak, máshol 260 ezer forintot is elkérhettek ugyanazért a munkáért.

Toborozza a munkásokat Írország

Írországban a világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó éves GDP. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint meghaladta a 112 ezer dollárt 2021-ben, amikor Magyarországon valamivel több, mint 37 ezer volt. A bérek mellett az is vonzóvá teheti a munkavállalóknak a szigetországot, hogy az Egyesült Királyság kilépésével az Európai Unióban csak ott hivatalos nyelv az angol az államközösségben. Az a nyelv, amit a legtöbb magyar idegen nyelvként beszél.

Néhány napja írtunk róla, hogy egy írországi pizzagyárban munkaerő-toborzóként dolgozó hölgy elmondta, ők leginkább angolul értő, érettségizett embereket vesznek fel. Náluk a bérezés a kétkezi munkákra 12,73 euró/óra, és heti 39 óra a hivatalos munkaidő. Így havonta nagyjából 2000 eurót lehet keresni, ami jelenlegi árfolyamon mintegy 756 ezer forint. Azonban, akiknek határozatlan időre szóló munkaszerződése van Írországban, azok több kedvezményben részesülhetnek, mintha határozott intervallumra szólna a kontraktusuk.

Egy másik magyar hölgy hozzátette, nagy problémát jelent a szigetország mezőgazdaságában is a munkaerőhiány. Csábítók a fizetések, de kemény a munka, és különösen nehéz lakást szerezni, vagy albérletbe költözni, ráadásul nagyon drága is a lakhatás.

The Conversation

Ne hagyd ki!