Írország a világ egyik leggazdagabb állama (egy főre jutó éves GDP alapján), egyben az Európai Unió tagja. Jelenleg munkaerőhiánnyal küzd az ír agrárium, ezért kedvező fizetésekkel toboroznak munkásokat. Forintba átszámítva havi nettó 700 ezret is kifizetnek a mezőgazdaságban dolgozóknak. Ráadásul számos munkához iskolai végzettség sem kell.
Toborozza a munkásokat Írország
Írországban a világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó éves GDP. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint meghaladta a 112 ezer dollárt 2021-ben, amikor Magyarországon valamivel több, mint 37 ezer volt. A bérek mellett az is vonzóvá teheti a munkavállalóknak a szigetországot, hogy az Egyesült Királyság kilépésével az Európai Unióban csak ott hivatalos nyelv az angol az államközösségben. Az a nyelv, amit a legtöbb magyar idegen nyelvként beszél.
Az Agrárszektor egy írországi pizzagyárba munkaerő-toborzóként dolgozó hölgyre hivatkozva arról ír, ők leginkább angolul értő, érettségizett embereket vesznek fel. Náluk a bérezés a kétkezi munkákra 12,73 euró/óra, és heti 39 óra a hivatalos munkaidő. Így havonta nagyjából 2000 eurót lehet keresni, ami jelenlegi árfolyamon mintegy 762 ezer forint. Azonban akiknek határozatlan időre szóló munkaszerződése van Írországban, azok több kedvezményben részesülhetnek, mintha határozott intervallumra szólna a kontraktusuk.
Magasabb fizetés is elérhető
Egy mezőgazdasági eszközöket és inputanyagokat forgalmazó cégnél a szigetországban sales office pozícióban dolgozó hölgyre hivatkozva pedig arról írnak, ő havonta 3000 euró felett keres, ami több mint 1 millió forintnak felel meg. A kezdőfizetése kevesebb volt, de teljesítményarányosan növekedett, valamint bónuszrendszere is van. Nincs nyelvvizsgája, de remek az angolja. Agrármérnöknek tanult otthon, azonban diplomát nem szerzett, viszont több szakképzést is elvégzett.
Hozzátette, igen nagy problémát jelent a mezőgazdaságban a munkaerőhiány. Csábítók a fizetések, de kemény a munka. Emellett megnehezítheti a külföldiek helyzetét, hogy a helyiek eleinte meglehetősen zárkózottak velük, ráadásul az ír akcentusok is meglehetősen idegenek lehetnek. Továbbá különösen nehéz lakást szerezni, vagy albérletbe költözni, annyira telített a piac, ráadásul nagyon drága is.
Ennyit kérnének a magyarok
Egy tavaly készült felmérés alapján a válaszadók 32 százaléka semmilyen körülmények között sem dolgozna külföldön. Ugyanilyen arányban válaszolták azt is, csak akkor mennének idegen országba dolgozni, ha többet keresnének nettó 2000 eurónál. A válaszadók 5 százaléka elégedett volna meg 1400-2000 eurós keresettel akkor is, ha nem járt volna mellé lakhatási támogatás. A felmérésben résztvevők 31 százalékának lakhatás támogatás és biztosítás mellett lett volna elég ez az összeg .
Egyébként tavaly októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 ezer forint volt. De a mezőgazdasági állásajánlatoknál nem volt ritka, hogy csupán 300 ezer forintos bruttó bért kínáltak a jelentkezőknek.
Amíg az északkeleti országrészben nagyjából 8 ezer forint körül volt a napi bér, addig az ország középső és nyugati régióiban jellemzően 10 ezer forint alatt már nem dolgoztak a napszámosok. Tehát északon a mezőgazdaságból nettó 166 ezer forintot kereshettek havonta az alkalmazottak, máshol 260 ezer forintot is elkérhettek ugyanazért a munkáért.
