Interjú Nagy István agrárminiszterrel: "Bízzunk a helyzet javulásában, de készüljünk fel minden eshetőségre!"

H.A.: Nagyon nehéz év volt ez az egész agrárium számára, az állattartóknak pedig már háború előtti, 2021-es év is kritikus volt a takarmányárak miatt. A válságkezelés mellett lát fényt az alagút végén a tárca? Tudunk kiemelni pozitívumokat ebből az évből?

N.I.: Az orosz-ukrán háborús konfliktus, az arra válaszként érkező elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság és az egész kontinenst sújtó aszály miatt évtizedek óta nem látott élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek a világ számos pontján. Kiemelkedő eredmény és az ágazat válságállóságát bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt két évben, a rendkívüli körülmények között is biztosította a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport értéke. Utóbbi jelentős mértékben járult hozzá a nemzetgazdaság külkereskedelmének stabilitásához is. Ehhez arra is szükség volt, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart stratégiai ágazatként kezeljük, megadva a megfelelő szintű és mértékű kormányzati figyelmet és támogatást, aminek köszönhetően az elmúlt évtizedben dinamikus fejlődésen ment keresztül a két ágazat hatékonysága és versenyképessége. Ráadásul háromszor annyi forrást tudunk ebben az uniós finanszírozási ciklusban vidékfejlesztésre fordítani, mint amennyi korábban jutott erre a célra, ami a jelenlegi kihívások kezeléséhez is hozzájárul. Leghatározottabban állíthatom, hogy az élelmiszerellátásunk zavartalan. Például idén 3,9 millió tonna búza termett, míg a magyar emberek szükségletére, az állatok takarmányozására és a vetőmagra összességében 2,5 millió tonna is elég. De a legtöbb alapvető élelmiszerből is jelentősen meghaladja a termelés a fogyasztást. Tehát elegendő készletünk van a biztonságos ellátáshoz. Magyarország élelmiszertermelése normál körülmények között 20 millió ember ellátására képes, aggodalomra tehát nincs okunk.

H.A.: A helyzet súlyosságát mutatja, hogy létrehozták az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset. Hogyan értékeli a Törzs munkáját, miben hozott változást akár a minisztérium életében?

N.I.: A hazai termőföldek több mint négyötödén volt súlyos, vagy nagyfokú aszály a nyáron. Azonnali mélyreható és széles körű intézkedésekre volt szükség. Éppen ezért hoztuk létre az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset, ami a gazdálkodók gyors megsegítéséről döntött. Első lépésként öt pontból álló intézkedéscsomagot alkottunk meg, melynek részeként hitelmoratóriumról határoztunk, a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forint összegű takarmányszállítási támogatási keretet biztosítottunk. Emellett a mezőgazdasági területek öntözését kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást különítettünk el.

A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után. Ezen eszközök mellett legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás mellett 3 százalékra kívánjuk mérsékelni a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel éves kamatát. A kistermelők számára pedig újranyitjuk a Mezőgazdasági kisüzemek támogatása elnevezésű felhívást, melynek keretében 15 000 eurónak megfelelő forintösszeggel támogatjuk fejlődésüket. Az aszálykárral kapcsolatos intézkedéseinkkel biztosítani kívánjuk, hogy az őszi mezőgazdasági munkák rendben megtörténjenek, az élelmiszertermelés biztosított legyen, az állatok számára pedig a szükséges takarmány rendelkezésre álljon.

H.A.: Igaz a gazdáknak nagyon nehéz éve volt, de azért mindenki megérezte az élelmiszerárak drasztikus emelését. Az Agrárminisztériumnak van terve arra, hogyan lehetne megállítani a drágulást?

N.I.: Az élelmiszer árak növekedése nem csak a magyar lakosságot érintik. Európa szerte megfigyelhető ez a jelenség, melyért a kontinenst sújtó aszály mellett elsősorban az orosz-ukrán háború hatásai, de még inkább az arra válaszul érkező elhibázott uniós szankciók tehetők felelőssé. A magyar kormány ugyanakkor megvédi a magyar vállalkozásokat, hiszen támogatási programot indít az úgynevezett energiaintenzív termelő kis- és közepes vállalkozásoknak, emellett egy beruházás-támogatási program is indul a kis- és középvállalkozások energia-hatékonysági beruházásaihoz.

A magyar családok védelme is biztosított, hiszen egyedülálló módon a magyar kormány adja a legnagyobb segítséget az energiaárakban az egész Európai Unióban. A rezsicsökkentett árak biztosítottak az átlagfogyasztás erejéig, és ezzel minden magyar család átlagban havi 181 ezer forintot takarít meg. Sőt, meghosszabbításra került a benzinár-stop és az alapvető élelmiszereket érintő élelmiszerár-stop is. Mindezzel együtt a közép- és hosszú távú versenyképesség megőrzéséhez nélkülözhetetlen az agárágazat modernizálása. A következő időszakban igen jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárgazdaság megújítását. A fejlesztések hatására emelkedhet az ágazat versenyképessége és inputhatékonysága, ami hozzájárul a kihívások többségének kezeléséhez.

H.A.: Régen volt olyan agráriumot érintő kormányrendelet, ami akkora felzúdulást váltott volna ki, mint a fakitermelést érintő rendelet. Miniszter Úr minden lehetséges fórumon elmagyarázta és tisztázta, hogy mit is jelentenek a változások. A gyakorlatban mi valósult meg a rendeletből? És mi valósulhat meg a jövőben?

N.I.: A már említett okok miatt a kormány a drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Ezt követően hirdettük meg az Országos Tűzifaprogramot, amit óriási érdeklődés övez. A vásárlók maximált áron juthatnak tüzelőhöz, a kiszolgálása zökkenőmentes a 152 értékesítési pont többségén. Budapesten és környékén, illetve a Kis- és Nagyalföldön a legnagyobbak a lakossági igények, amelyek esetenként elérik vagy meg is haladják a helyi termelési kapacitást. Az erdőgazdaságok éppen ezért átütemezték a munkavégzést és előtérbe helyezték a tűzifa termelést. Szeptember végétől pedig vasúton és közúton szállítják a fát azokra a helyekre, ahol még nagyobb az igény. Így jut az első ütemben már 23 500 köbméter faanyag a főváros térségébe, valamint az alföldi régiókba. A fűtési időszakra elegendő, fenntartható gazdálkodásból származó tűzifa áll az ország rendelkezésére. A kitermelés mindenütt hatósági engedélyek alapján, szigorúan a fenntarthatósági kereteken belül történik. Az idei télre mindenki, aki fával fűt, hozzá fog jutni a tűzifához.

H.A.: Az elmúlt időszakban a Haszon Agrár is mindig a fejlesztésre, hatékonyságnövelésre és beruházásra bíztatta a gazdákat. De most a likviditás megőrzése talán fontosabb lett az innovációnál. Felelőtlenség most fejleszteni vagy éppen a túlélés záloga?

N.I.: A mostani kihívások, többek között a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet a hatékonyságot növelő fejlesztések fontosságára, hiszen a jövedelmezőség fenntartásához egységnyi termék előállítását egyre kevesebb input felhasználásával szükséges megoldani. Ez egybevág az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerülő környezeti fenntarthatóság céljaival is. Ráadásul a munkaerőhiány is szükségessé teszi az automatizálás szintjének növelését. Meggyőződésem, hogy a közép-hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között is nélkülözhetetlen az, hogy előre meneküljünk, modernizáljuk az ágazatot. Fontos szem előtt tartani, hogy az élelmiszerek iránti kereslet viszonylag rugalmatlan, élelmiszerre mindig szükség lesz. Ezért az ágazatba való körültekintő befektetés, az értékteremtő beruházás megtérül. A következő időszakban igen jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárgazdaság modernizációját, 2023-tól a KAP II. pillérének 51 százalékát tervezzük beruházásokra fordítani. Ezért a likviditás biztosítása mellett (ami jelenleg igen nagy feladat) nélkülözhetetlen a fejlesztésekre is összepontosítani. Ráadásul a gazdasági előrejelzések szerint a magas inputárak még egy jó ideig velünk maradnak és a hatékonyabban működő vállalkozások a jövő válságaival szemben is ellenállóbbá válnak.

H.A.: Ha már a beruházásokról esik szó: hogyan látják, milyen hatása volt az öntözésfejlesztési programnak?

N.I.: Az éghajlatváltozás hatásai miatt a hagyományos módszerekkel alkalmazásával ma már nem lehet versenyképes a mezőgazdaság. Jelentős erőfeszítéseket tettünk az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére az elmúlt években. Létrejöttek az öntözési közösségek, és több tízmilliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások. Magyarország első, öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye 2020. január elsején lépett hatályba. A törvény kimondja, az öntözés közérdek, azaz jóval egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban jutnak a gazdák öntözési engedélyhez, mint korábban. Az adminisztratív terhek csökkentése, az öntözési szolgalom bevezetése az öntözési közösségek megalakításának támogatása mind komoly előrelépést jelentenek. Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgoztuk ki a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét. Jelenleg 134 elismert öntözési közösség létezik, amelyek összesen több mint 60 ezer hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. Mindezeken túl 27 közösség kérelmeit vizsgáljuk, és további 53 közösség jelentette be megalakulási szándékát. Az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatjuk. A Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése elnevezésű felhívás átfogóan biztosít fejlesztési forrást az öntözéshez kapcsolódó minden tevékenységhez. A kérelmek benyújtására az év végéig van lehetőség, de az aszályhelyzetre való tekintettel is tervezzük a kiírás további meghosszabbítását. Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként már 765 termelő részesült mintegy 50 milliárd forint támogatásban. 2023 és 2027 között pedig a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.

H.A.: Nagy segítség ilehet a nemrég bejelentett hitelmoratórium a gazdák számára. Ez első körben 2023 végéig szól. Azért írom, hogy első körben, mert a többi hitelmoratóriumnál volt példa többszöri meghosszabbításra. Ez azt jelenti, hogy az aszály okozta károkat addig ki lehet gazdálkodni, vagy úgy számolnak, a 2024-es év már nyugodtabb lehet?

N.I.: Valóban, a hitelmoratóriumban való részvétel lehetőségét 2022 szeptemberétől 2023 végéig tette lehetővé az agrárvállalkozások számára az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése, ezzel is mérsékelni kívánva a rendkívüli aszály következményeit. Ugyanis meg kell akadályozni azt, hogy a termeléshez szükséges inputanyagok robbanásszerűen megemelkedett költségei miatt eleve nehéz helyzetben lévő gazdálkodók jelentős részének a napi működését ellehetetlenítse ez a kivételesen nehéz időszak. Az ország alapvető érdeke, hogy a mezőgazdasági munkák zavartalanul folytatódhassanak, az élelmiszertermelés biztosított legyen, az állatok számára a szükséges takarmány rendelkezésre álljon. A moratórium esetében a gazdálkodók maguk dönthettek arról, hogy terheik mérséklése érdekében élnek-e hiteleik esetében a fizetési moratórium igénybevételével. Bízzunk a helyzet javulásában, de készüljünk fel minden eshetőségre. Ne feledjük azt sem, hogy az a szövetség, ami a gazdák és a magyar kormány között létrejött, nagyon szilárd és hatékony. A magyar gazdálkodók mindig számíthattak és számíthatnak a nemzeti kormányra. A történelmi aszályhelyzet leküzdését és a biztonságos-élelmiszer ellátás fenntartását prioritásként kezeli az agrártárca. Az egész ország érdeke, hogy minél több magyar gazda talpon maradjon és folytathassa a termelői munkát.