Egy izrali cég új görögdinnyefajtát hozott létre, amely minőségi és termésmennyiségi veszteség nélkül, fenntarthatóbb módon, kisebb műtrágya- és vízigénnyel képes akár szárazabb területeken is jó termést hozni. Ez a fajta lenne az ágazat jövője?
Gazdaságosabb görögdinnye
Olyan görögdinnyét fejlesztett ki az izraeli Origene Seeds vállalat, amely 30 százalékkal kevesebb víz- és műtrágyaigénye mellett, terméshozamveszteség nélkül kiváló minőségben képes jó termést hozni. A felfedezés könnyebbé teheti több, szárazabb területen is a görögdinnye-termelést, mint például az USA egyes államaiban, a Közel-Keleten, vagy Afrikában – írja a FreshPlaza.com.
Ezeket a forradalmi görögdinnyemagokat Észak- és Dél-Amerikában már ültetik a termelők. Európában főként a Földközi-tenger déli részein, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Törökországban kísérleteznek vele – nyilatkozta Dr. Eyal Vardi, az Origene Seeds alapító – vezérigazgatója.
A szakember szerint, mivel a görögdinnyéjük kevesebb műtrágyát igényel, különösen sok költséget takaríthat meg a termelőknek, hiszen a tápanyag ára az elmúlt években nagyjából a duplájára nőtt. A kisebb vízigénye miatt az öntözésén is lehet spórolni, valamint a kevesebb műtrágya kevésbé fogja szennyezni a területek vízkészletét. Emellett mivel több országban lesz kifizetődő a termelés, meg lehet spórolni a hosszabb szállításából származó többletköltségeket is.
Nem állunk jól a dinnyeháborúban
EBBEN a cikkünkben írtunk arról, hogy miután hét év alatt csaknem megfeleződött hazánkban a dinnye termőterületénekmérete, tavaly már csak 3500 hektáron termesztettünk a gyümölcsöt. Idén pedig 2700-2800 hektárig zsugorodhatnak a magyar dinnyeföldek.
A területek csökkenésével a dinnye termelt mennyisége is visszaesett. Korábban nagyjából 100 ezer tonnát exportáltunk belőle, manapság 130-150 ezer tonna az összes termelésünk, melyből 100-120 ezer tonna a hazai fogyasztás (körülbelül évi 10-12 kg/fő).
A termelői koncentráció lassan, de biztosan tovább folytatódik, egyre kevesebb, de nagyobb termelő van a piacon. Hazánkban idén a kis-közepes termelők főleg a korai dinnyék termelésére összpontosítanak, míg a nagyobbak a teljes szezont lefedik - nyilatkozta a magyar dinnyeszektor helyzetéről Sándor László, a Nunhems Hungary Kft. termékspecialistája.
Kevesebbet exportálunk
2020-ban nagyjából 30 ezer tonna dinnyét exportáltunk, ami a teljes termelésünk 20-25 százaléka volt. Pontos tavalyi adatok még nincsenek, viszont a külföldön értékesített magyar dinnye mennyisége nem valószínű, hogy meghaladta a 23 ezer tonnát.
Exportpiacaink közül kiemelkedik Csehország, a második Szlovákia, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a korábbi első Lengyelország állhat fel, akit Németország követ. (…) A cseheknél és a szlovákoknál a helyzeti előnyünket használjuk ki: közel vagyunk hozzájuk, ami kedvező szállítási költségeket jelent. Lengyelországból viszont az utóbbi 3-5 évben Olaszország folyamatosan kiszorított minket, elsősorban az alacsony áraikon keresztül - mondta Sándor László.
A szakember említést tett arról is, hogy amíg nyáron például Zakopanéban vagy Krakkóban főleg olasz dinnyét találhatunk, Prágában arányaiban sokkal több a magyar áru.
Magyarország 2011-ben csupán 7 ezer tonna körüli mennyiséget importált görögdinnyéből, 2020-ra ez a mennyiség meghaladta a 23 ezer tonnát. Leginkább görög és olasz dinnye áramlik az országba, azonban a szezon elején lehet találni marokkói és spanyol árut is.
