A virágzó gyümölcsfák látványa idilli, de a kellemes tavaszi időjárás nemcsak a kertekre, hanem a kártevőkre is kedvezően hat és a növénybetegségek is gyorsan tarolhatnak. Most különösen fontos odafigyelni a megelőző védekezésre – figyelmeztetnek a szakértők.
Az áprilisi felmelegedés és a csapadékos napok után országszerte zöldbe borultak a gyümölcsösök, de ezzel együtt felerősödött a gombabetegségek megjelenésének veszélye és megjelent a rettegett tűzelhalás is - írja az Agroinform.
Széles palettán támadnak
A kajszibarack, bár több helyen átvészelte a fagyokat, már gyümölcskezdeményeket nevel – ezek védelmére érdemes időzített permetezést eszközölni.
A cseresznye és meggy esetében aktuális a virágfertőző monília elleni védekezés, ahogy az őszibarack tafrinás levélfodrosodása is ismét fenyeget. A szilvafákra a poloskaszagú darázs leselkedik, az almafákra pedig a ventúriás varasodás és lisztharmat jelenthet komoly veszélyt. Ezek ellen célzott gombaölő és rovarölő szerek alkalmazása javasolt.
A szőlőültetvények is elérték a peronoszpóra és lisztharmat szempontjából érzékeny fenológiai stádiumot, miközben rajzik a tarka szőlőmoly is.
A kalászos gabonák és a repceállományok sem maradnak ki a “jóból”: egyre több helyen jelentkezik levélfoltosság, de megérkezett a repcefénybogár, valamint megkezdődött a repcebecő-ormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog betelepedése is.
A gyors felismerés és a pontos növényvédelmi időzítés most a jó termés záloga.
Ekkora kárt okozott a tavaszi fagy a gyümölcsösökben
Online felmérést készített több mint 500 gazda körében hazai gyümölcsültetvényeket ért áprilisi fagykárokról a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Súlyosan károsodtak a Magyarország északi és észak-keleti országrészében, a Duna-Tisza közén, az Alföldi déli részén, továbbá a Tolna vármegyében és Somogy vármegye egyes térségeiben található gyümölcsültetvények. Mérsékeltebbek a károk az északnyugati országrész (Kisalföld), a Dunántúl déli és dél-nyugati része, valamint a Balaton közvetlen térsége gyümölcsültetvényeiben azzal, hogy ezekben a térségekben is vannak olyan mikrokörzetek, amelyekben jelentősek a károk. A kajszibarack és őszibarack esetében a legjelentősebbek a károk, jellemzően 80-100% közötti a virág- és kisgyümölcskár mértéke.
