A téli metszés nem csupán az egészséges növekedést segíti elő, de a következő szezon bőséges termését is megalapozza. Bár a metszés alapvető ismeretek birtokában is sikeresen végezhető, érdemes időnként szakirodalomból tájékozódni vagy szakembertől tanácsot kérni. Az eredmény egy gondozott, gyümölcsöt bőven termő fa, amely hosszú éveken át kertünk éke lehet.
A téli hónapok kedveznek a fák metszésének, hiszen a nedvkeringés ilyenkor szünetel, csökkentve a betegségek terjedésének esélyét. Nem mellesleg a lombmentes koronák jobban átláthatók, így könnyebb formázni őket, és a későbbi lemosó permetezés is fokozza a fák védelmét. A metszési időpont megválasztásánál érdemes a tavaszi időszakot előnyben részesíteni, mivel ilyenkor már láthatók a visszafagyott részek, amelyeket korrigálhatunk - az Agrárszektor összegyűjtötte a fák metszésének legfontosabb tudnivalóit.
Miért és hogyan metsszünk?
A természetesen kialakuló koronaforma ritkán felel meg az igényeknek. Metszés nélkül a fák túlterebélyesedhetnek, alul felkopaszodhatnak, és nehezen kezelhetők lesznek. Egy gondozatlan fa permetezése, szüretelése is problémás, míg mesterségesen formált koronával egyszerűbbé válik az ápolás.
A gyümölcsfák esetében a ritkább korona elősegíti a levegő áramlását, amely gátolja a baktériumos és gombás betegségek terjedését. Ezen kívül a napfény könnyebben eléri az ágakat, elősegítve az egyenletes gyümölcsérést. A díszfák esetében a metszés célja a kompakt forma megőrzése, hogy a fa ne legyen túl terebélyes.
A metszés során figyeljünk a megmaradó rügyek irányára: az új hajtás arra fog nőni, amerre a rügy áll. Így a korona szellősségét és formáját is befolyásolhatjuk.
Minden fafajra jellemző egy alapvető koronaforma, amelyet metszéssel finomhangolhatunk. Az őszibarack például a szellős, ritka „katlan korona” kialakítását igényli, míg az alma és körte gyakran karcsú orsóként nevelhető. A meggy és cseresznye kevésbé igényel metszést, de moníliafertőzés esetén az érintett részeket mindenképpen távolítsuk el.
Ha most ültetünk fát, fontos a megfelelő törzsmagasság kiválasztása: az alacsonyabb korona könnyebben gondozható, míg a magasabb fa alatt kényelmesen kialakítható egy pihenőhely vagy asztal.
A metszés során ne feledkezzünk meg a megfelelő fertőtlenítésről: a vágási felületeket és az ágakat réz- vagy kéntartalmú lemosó szerekkel kezeljük. Ez a kéreg repedéseiben telelő kártevőket is gyéríti, és csökkenti a talajról történő visszafertőződés esélyét.
A korona legyen szimmetrikus és szellős – ez statikai szempontból is előnyös, mivel a féloldalas fát könnyebben kidöntheti a szél. A metszést évente érdemes elvégezni, így elkerülhetők a drasztikus beavatkozások, amelyek károsíthatják a termést.
Téli és őszi védelem
Számos praktika létezik a búrák alkalmazásától a metszésig, amely kis anyagi ráfordítással alkalmazható, hogy növényeink egészségesen éljék túl a telet, a fagyokat és tavasszal ismét teljes pompájukban ragyogjanak.
Az őszi metszés során elkövethető legnagyobb hibákat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze. Egyes növények, mint a rózsa, az orgona, vagy az örökzöldek rosszul reagálhatnak a beavatkozásra, mert ez megzavarja nyugalmi állapotukat. Ha még ráadásul megérkeznek a fagyok is, az igazán komoly károkat okozhat a növényben.
A ribiszke, málna, szeder esetében is inkább csökkenthetjük a jövő évi termés mennyiségét az őszi metszéssel. A nálunk is egyre több helyen ültetett mediterrán eredetű fajok - kivi, gránátalma, füge, datolyaszilva - esetében sem ideális, ha a metszést az őszi időszakra ütemezzük. A törpecserjéket, például a zsályát, levendulát se metsszük ősszel.
