Megéri a bokros bogyós gyümölcsök termesztése
Fotó: Shutterstock

Nálunk is megtermő, mégis méregdrága gyümölcsök

Jó, ha a saját kis gyümölcsösünkben van alma-, körte-, meggy-, vagy szilvafa, de ezek többnyire nagyméretűek, így a zöldségek egy részét kiszorítják a kertből. Ráadásul a termésükhöz általában nem túl drágán hozzájuthatunk az érési időben. Az Agrárszektor olyan gyümölcsöket ajánl telepítésre, amelyek sokba kerülnek, pedig nálunk is megteremnek, ráadásul kis helyet foglalnak a kertünkben.


A kertünkbe telepíthetünk olyan gyümölcsöket is, amelyek vagy kis méretű fákká, vagy bokrokká fejlődnek, vagyis sokkal kevesebb helyet foglalnak el. Ezek közül több olyan is van, amelyeknek nagyüzemi termesztése leáldozóban van a betakarítás-nagy kézimunkaerő igénye miatt. Ezeknek a gyümölcsöknek az ára is magas, gondoljunk csak arra, mennyibe kerül egy kis doboznyi ribizli, málna vagy szeder.

A bokros bogyós gyümölcsök kis helyigényűek, és bár nem teremnek sokat, de jó desszert-gyümölcsök: hamarabb termőre fordulnak, mint a gyümölcsfák, így nem kell éveket várni arra, hogy megkóstolhassuk őket. Akár a díszkertbe is beültethetők annak ellenére, hogy haszonnövények, mert jó zöld-hátteret adnak a színesebb dísznövényeknek. A bogyós gyümölcsök vitaminokban és ásványi anyagokban egyaránt nagyon gazdagok és antioxidáns tartalmuk is kiemelkedően magas, írja az Agrárszektor.

A szúrós bokrú málna szereti a nedves talajt és a napos, vagy jobb híján félárnyékos helyet. A termő málnahajtásokat érdemes karózni, különben lehajlanak a földre és sáros lesz rajtuk a gyümölcs. A sarjhajtásaikat óvjuk, mert következő évben ezekből lesznek a termőhajtások. Rengeteg fajtája létezik, érdemes ebből is többfélét ültetni, hogy tovább szedhessük.

A piros ribiszke bokorrá, vagy kisebb törzses fácskává nevelhető. A törzses változat többnyire oltott, ezt karózni kell, mert rendszerint nem tudja megtartani a koronájának a súlyát. A bokor, vagy törzses forma nem fajtakérdés, hanem nevelési típus. A törzses előnye, hogy jól mutat kis faként, és nem kell lehajolni hozzá gondozáskor, szedéskor. A ribiszke az éghajlati viszonyainkat is jól bírja, és a legtöbb féle talajban jól érzi magát. Gondot okozhatnak termesztésekor a levéltetvek, kártételükkor összesodródott, pirosra színeződött levelek jelennek meg a növényen.

A piros mellett a feketeribiszke is kedvelt, savai nagyon jótékony hatásúak egészségügyi szempontból, és termése C-vitaminban gazdag.

Az áfonya a tápanyagokban gazdag és savanyú talajokat kedveli, félárnyékos helyre ültessük. Lehet nagy dézsában is nevelni őket, hiszen bokraik kisméretűek. Termesztő üzemekben is gyakorta konténerben tartják, így a talaj kémhatása és a tápanyag utánpótlás jobban kontrollálható.

Az egres, vagy köszméte esetében bokrot, de akár kis fát is nevelhetünk, ráadásul a helyigénye kisebb, mint a ribiszkének. A hűvösebb, árnyékos helyeket kedveli. Vannak fehér, sárga, zöld és akár piros gyümölcsű fajtái is.

A jostát mesterségesen állították elő Németországban a XX. században - így ez egy fiatal gyümölcs. Lényegében a fekete ribizli és az egres közötti faj, ám a több lépéses nemesítő programban egy vad egres faj is részt vett. Gyorsan nő, könnyedén eléri a két méteres magasságot. Hosszú vesszői tüskétlenek, így inkább hasonlít a ribizlire, mint a köszmétére.

A berkenyének rengeteg faja, fajtája, változata van, sok közülük dísznövény. Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek- tehát inkább feldolgozásra való gyümölcs. Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél-, és gyomorbántalmakra alkalmazzák. Nagyon igénytelen növény, így erdészetekben is használják szegély-cserjéseknél.

A homoktövis C-vitamin tartalma kiemelkedő. A gyümölcslét, és a dzsemet általában más gyümölcsökkel keverve készítik vegyesen, ugyanis a homoktövis gyümölcse savas, hasonlóan a citromhoz. Kétlaki, ezért porzós és termős növény is kell ahhoz, hogy teremjen. A porzós növény kompakt nagyon szép, így díszkertbe is alkalmas.

A naspolya kis méretű fa, májusban nyíló virágai díszítőértékkel is rendelkeznek, emellett különleges gyümölcse miatt is hasznos, bár méltatlanul mellőzött, ritkán ültetett növény. Őszi lombszíneződése is nagyon dekoratív. Gyümölcse akkor válik ízletessé, amikor a fagy megcsípi. Amikor ez bekövetkezett, akkor a termése megpuhul.

A húsos som fáját régen bútorok, szerszámnyelek készítésére használták, magjából étolajat sajtoltak. Virágai szépek, sárgák, még a lombosodás előtt kora tavasszal nyílik. Termései is dekoratívak, emellett ehetők. Bogyója fanyar, éretten kellemes aromájú, bővelkedik C-vitaminban, tartalmaz almasavat, pektint, festékanyagot.

Ne hagyd ki!