Barack és barackpálinka
Fotó: Ahutterstock

Veszélyben a minőségi pálinkák: sok helyen "házit" adnak helyettük?

Mivel a gyümölcsárak az egekben vannak, árat kellene emelniük a pálinkafőzdéknek is. De mekkora emelést bír el a piac, mire számíthatnak a pálinkarajongók? A piaci szereplők ráadásul az adómentes házipálinkák kereskedelmi forgalomba kerülésétől is tartanak.

Az idei rossz baracktermés már egy sorozatba illik: az elmúlt öt évből háromban elfagyott a sárgabarack. Pedig ebből a gyümölcsből készült pálinkát szeretik legjobban a fogyasztók, ez ebből a cikkünkből kiderült. Ennek következtében a gyümölcsárak nagy mértékben megemelkedtek, melyet csak tetéz a magas infláció, az egyéb költségek emelkedése – mondta a VG érdeklődésére Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke. Kifejtette, hogy az emelkedő árakon kívül a terméket sújtó jelentős adót is be kell építeniük az áraikba, de a fogyasztói ár további növelését a vásárlók többsége nem tudja tolerálni. Ráadásul a főzdék szeretnék a járvány miatti korlátozások következtében elmaradt forgalomból adódó veszteséget csökkenteni, s ebben az „újra játékba kerülni" törekvésben az áremelés nem feltétlenül alkalmazható.

Mihályi László szerint egyértelműen árat kellene emelni, de a piac – a Covid előtti mértéket meg sem közelítő mértékű – újraindítása határozza meg, hogy milyen árat bír el a pálinka. Ha a gyümölcsárakból indulunk ki, akár 30 százalékot is emelhetnének, de erre nyílván senki nem lenne vevő.

Te felismernéd a házi pálinkát?

A PNT-elnök a lepnak elmondta, hogy a magánfőzők jogszabályban meghatározott előállítható mennyiségével a kereskedelmi főzdék még megbirkóznának, de sajnos többen félreértelmezik a jogszabályok által engedélyezett kedvezményt. Az ellenőrzéssel megbízott önkormányzatok nem rendelkeznek elég humán erőforrással és kellő tapasztalattal, ellenőrzés hiányában pedig nincs visszatartó erő. Mint mondta,

Vannak olyan vendéglátóipari egységek, ahol beszereznek hivatalosan kereskedelmi főzdétől származó pálinkából mondjuk két üveggel, majd, amikor azokból elfogy a termék, utántöltik magánfőzésből származó párlattal – holott az nem kerülhetne kereskedelmi forgalomba.

A vásárlóknak ráadásul fogalma sincs arról, hogy egy nem kereskedelmi forgalomba szánt pálinkáról van szó, a vendéglátósnak pedig jó esetben van fogalma arról, hogy milyen gyártási körülmények között készült az ital.

Ugyanannyi fogy, csak nem minőségből

Jogszabálymódosítás és Covid-járvány előtt évi 1 millió hektoliterfok körül alakult a fogyasztás, tavaly ez már a 600 ezer hektoliterfokot sem érte el. A magán- és bérfőzdék adómentessége is fogja nyilván befolyásolni az idei adatokat, bár az időarányos adatok alapján az idei forgalom nagyjából megfelel a tavalyinak, vagyis a legális pálinka-forgalom és -fogyasztás csökken - írja a VG.

A magánfogyasztásra történő főzés, főzetés és az illegális forgalomból történő fogyasztás pedig vélelmezhetően nő, mivel az egy főre eső égetett szeszesital-fogyasztás évtizedek óta állandónak mondható, fejenként és évente 3,3-3,5 liter, abszolút (100 százalékos) alkoholban kifejezve.

Ne hagyd ki!