Csak kevés csapadék várható a következő egy hétben

Megérkezett a legfrissebb, egy hétre vonatkozó agrometeorológiai előrejelzés. Csapadék csak kisebb mennyiségben valószínű, hideg északkeleti szél inkább érkezhet a következő egy hétben.


Kevés csapadék és száraz, hideg északkeleti szél érkezik

A folytatásban marad a jellemzően száraz, hideg északkeleti áramlás térségünkben, majd a jövő hét vége felé van esély az áramlás átrendeződésére. Kisebb csapadék több napon is előfordulhat zömében hó, hózápor formájában főleg pénteken és kedden, de március 10-ig az összmennyisége jellemzően 5 mm alatt marad. Gyakran lesz erős az északias szél, mely a talajt tovább szárítja. A hőmérséklet a jelenlegihez képest nem sokat változik, éjszakánként többnyire -2, -7 fokos országos fagyok várhatók, nappal pedig 5 fok körüli értékek valószínűek, vasárnap lehet ettől valamivel enyhébb idő – írja a met.hu.

A januárt és februárt döntően jellemző áramlási viszonyok február legvégén teljesen átalakultak Európa fölött. Hazánk térségét csaknem két hónapig erős északnyugati áramlás és az azzal érkező, egymást követő időjárási frontok jellemezték. A tél legvégén ez az áramlás északira, északkeletire fordult, tartósan száraz, hideg levegő érkezik fölénk. Egy dolog azonban nem változott: továbbra sem érkezik számottevő csapadék, pedig már így is egyre komolyabb a csapadékhiány. Fölsejlik az előző tavasz, amikor az egész márciust és áprilist ez a száraz, hideg északkeleti áramlás jellemezte aszállyal és komoly fagykárokkal. Idén télen a talaj az ország jelentős részén nem töltődött föl nedvességgel, most a meteorológiai tavasz kezdetén pedig már a felszín közeli réteg is egyre jobban szárad. Az őszi vetéseknek égető szüksége lenne az esőre.

Az eddigi időjárás hatása a hazai mezőgazdaságra

Az őszi vetések továbbra is jó állapotban vannak, bár az ország nagyobb részén további csapadékra lenne szükségük. A tél folyamán nem volt olyan időjárás, mely károsította volna a táblákat. Az enyhe idő miatt az őszi vetésű növények lassan fejlődésnek indulnak, a legkorábban induló mogyoró és éger virágzása már megkezdődött, a som és a csonthéjas gyümölcsök a rügyfakadás fázisában járnak.

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék.

A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 70-90 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték.


The Conversation

Ne hagyd ki!