Megérkezett a legfrissebb, egy hétre vonatkozó agrometeorológiai előrejelzés. Tovább nőtt a vízhiány a talajban, és nem valószínű, hogy javul a helyzet a következő hét közepéig. Onnantól viszont ismét fagy várható.
Néhány napig még tavaszias idő várható
Az időjárás kora tavaszi jelleget öltött az elmúlt napokban és ez a folytatásban is megmarad. Bár a böjt majd csak márciusban kezdődik, de már most fújnak a böjti szelek. A hosszú idő után pár napra délnyugatira fordult légáramlás után visszaállt az erős nyugati, északnyugati áramlás térségünk fölött. A csapadékhiány nem enyhült az elmúlt napokban, és erre a következő hét közepéig sem sok esély mutatkozik, pedig a talaj mellett immár a lassan fejlődésnek induló őszi vetéseknek is egyre nagyobb szüksége lenne – írja a met.hu.
Tehát az előttünk álló 6-8 nap során marad a nagyon változékony, frontos, erősen szeles időjárás. A mai csapadék után szombaton délnyugaton, hétfőn országszerte várható eső, melynek heti összmennyisége 5 mm körül valószínű, délnyugaton van esély a többre. A hőmérséklet csúcsértéke keddig jellemzően 10 fok körül alakul, éjszakánként általában csak gyenge fagyok várhatók. A keddi hidegfront hozhat majd erőteljesebb lehűlést, és komolyabb éjszakai fagyokat.
Ilyenek voltak a megelőző napok
A mögöttünk álló egy hétben hosszú idő után átmenetileg megtört a tartós északnyugati áramlás térségünkben, kedden este egy régen látott mediterrán ciklon csapadékzónája is elérte hazánk nyugati részét. A délnyugati áramlás azonban nem maradt tartós, csütörtök reggelre már újra északnyugat felől érkezett egy viharciklon. Jelentősebb mennyiségű csapadékot csak a mediterrán ciklon hozott, de azt is csak a nyugati országrészbe. Az elmúlt hét során arrafelé 10 mm körüli összeg hullott, másfelé viszont a több időjárási front ellenére sem esett néhány milliméternél több. Pedig a csapadékra nagy szükség lenne, hiszen december vége óta nem sok csapadék esett az ország nagy részén. Az elmúlt 30 és 90 nap csapadékösszege is jócskán, a legtöbb helyen 20-40 mm-rel elmarad az ilyenkor szokásostól. A talaj téli feltöltődési folyamata már hetek óta megállt, a telítettséghez hiányzó nedvességtartalom hétről hétre növekszik az ország középső, nagyobb részén, a felső talajréteg pedig szárad.
A hőmérséklet tág határok között alakult az elmúlt egy hét során. A múlt hét végére érkezett hideg légtömeg nyugalomba jutása után a derült éjszakákon vasárnap és hétfő reggelre erősebb fagyok is kialakultak, majd a hétfőtől érkező enyhébb levegő hatására kedden a déli területeken a 15 fokot is meghaladta a csúcsérték és az éjszakai fagyok teljesen megszűntek. Talajfagy nincs, a talajhőmérséklet a fölső 50 cm-en jellemzően 2 és 5 fok között alakul.
Az eddigi időjárás hatása a hazai mezőgazdaságra
Az őszi vetések továbbra is jó állapotban vannak, bár az ország nagyobb részén hatalmas szükségük lenne a csapadékra. A télen eddig nem volt olyan időjárás, mely károsította volna a táblákat. A talaj fölső néhány centiméteres rétege azonban az elmúlt hetekben nagy területen kiszáradt, így a téli fagyok miatt fölpuhult és fölaprózódott fölső réteget az elmúlt időszakban többször előfordult viharos szél sokfelé fölkapta, elhordta nem csak a szántásokról, hanem a vetésekről is. Az enyhe idő miatt az őszi kalászosok lassan fejlődésnek indulnak, a legkorábban induló mogyoró és éger virágzása a déli területeken pedig már megkezdődött. A folytatásban várható enyhe idő nem kecsegtet túl sok jóval, hiszen túl korai még, a növényekben túl hamar megindulhat a nedvkeringés, így a tavasszal még szinte biztosan érkező fagyok károkat okozhatnak. Az éjszakai fagyok foghatnák vissza a növényeket, abból viszont inkább majd csak keddtől várható.
Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január egésze és a február első fele viszont jobbára száraz időt hozott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben meghaladja az optimális értéket, míg máshol 60-70 mm-rel, északnyugaton 80-90 mm-rel elmarad a növények számára optimális értékektől. A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték.
