Átlagosan két fokkal is melegebb lehet idén nyáron, mint általában

Különösen forró nyárra számítanak a klímakutatók Észak-Amerikában és Európában idén.


Forró és száraz nyárra figyelmeztetnek a szakértők

A Csendes-óceánt melegítő El Niño-időszakok között, a La Niña jelenség vált ki ellentétes hatást. Ezek az időjárási anomáliák 2-7 évente jelentkeznek és néhány hónapig tartanak – legalábbis eddig ez volt a jellemző.

A jelenlegi La Niña a tavalyi év utolsó negyedévében kezdődött, ezért mostanra nagyjából vége kellene, hogy legyen. Azonban a friss kutatások szerint jóval tovább fog tartani, mint általában. Legkorábban ősszel érhet véget, ami azt jelenti, hogy hatással lesz az egész előttünk álló nyárra, és extrém módon fokozhatja a hőséget és a szárazságot Közép-Európában is – írja a Qubit.hu.

Magyar kutató is figyelmeztet a forróságra

Ürge-Vorsatz Diána fizikus-éghajlatkutató a közösségi oldalán figyelmeztet:

Készüljünk egy forró, száraz nyárra. Az egész nyári átlag akár két fokkal is a szokásos felett lehet, a csapadék pedig különösen Közép-Európa felett csökken. Ez bizony aszályokhoz vezethet, amire pont az élelmiszerellátási szűkös időkben nem fog segíteni. Tehát még jobban csökkentsük az élelmiszerpazarlást, maradjon mindenkinek, és maradjon olcsóbb. És mikor életünk egyik legforróbb nyarában sülünk meg, gondolunk arra, hogy ez lehet a maradék életünk egyik leghűvösebb nyara.

Ugyan korábban is voltak erőteljes hatású La Niñák, a mostani a hosszával tűnik ki a többi közül. Igaz, hogy a két időjárási anomália pontos működése még mindig kutatások tárgya, azt szinte biztosra veszik a kutatók, hogy az óceáni áramlatok mellett a légköri nyomásra és az időjárásra is világszerte hatással vannak. Az El Niño például az észak-atlanti térségben is mérsékli a trópusi viharok gyakoriságát és erősségét, a La Niña pedig éppen ellenkező hatást vált ki.

Így áll a szántóföldi növénytermesztés hazánkban

A legutóbbi szántóföldi helyzetjelentésünkben írtunk róla, hogy a hőmérséklet tág határok között ingadozott Magyaroroszágon a tél folyamán. December közepén, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és a hónap végén országszerte az optimális fölött alakult az értéke.

Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de északkeleten tovább száradtak a talajok, és június első hetében is nyugaton, északnyugaton esett számottevő mennyiség. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, ami a hónap végén az optimális érték körül járt.

The Conversation

Ne hagyd ki!