Ízük intenzívebb, mint a csíráké, hosszabb ideig is fejlődnek, mégis óriási népszerűségre tettek szert nem csak a háztartásokban, hanem az éttermekben is. Minden hasznos információt összegyűjtöttünk, amit a mikrozöldségek termesztéséről tudni érdemes.
A mikrozöldségek, amelyek az 1980-as évektől kezdve egyre népszerűbbé váltak, ma már éttermekben és háztartásokban is elterjedt díszítő és tápláló hozzávalók. Mivel kert nélkül is gyorsan termeszthetők, a kereslet irántuk folyamatosan nő. Tápanyag-összetételük kiváló, termesztésük pedig környezetbarát - írja az Agrárszektor.
Csíra vagy mikrozöld?
A mikrozöldek a csírák fejlettebb formái, ízük intenzívebb, termesztésükhöz ültetőközegre van szükség, növekedési időszakuk pedig hosszabb, mint a csíráké. A WHO a csírákat a közepesen kockázatos élelmiszerek közé sorolta, mert a vetőmag általában ugyanúgy a szabadföldről származik, amit például trágyáznak, így megvan az esélye a fertőződésnek.
Míg a csírákat 2-7 napos korukban, a mikrozöldeket 7-21 napos korukban takarítják be. S míg előbbiek sötétben növekednek, utóbbiaknak szükségük van a napfényre.
Hogyan érdemes otthon termeszteni a mikrozöldeket?
Akár cserépbe is ültethetünk (palántaföldbe, kókusztéglára, ültetőpárnába), vagy alkalmazhatunk egyszer használatos, mikrozöldek nevelésére alkalmas tálat, de papírtörlőre vagy vattára is vethetünk.
Ajánlott a magokat 24 órára vízbe áztatni, és nem túl sűrűn egymás mellé helyezni őket. Eleinte 21-27 Celsius-fokra van szükségük, megfelelő nedvesség utánpótlás mellett (de nem álljanak vízben!).
Amint kicsíráztak, helyezzük őket világos helyre, ahol legalább napi 16-18 órán keresztül napfény éri őket. Fontos, hogy a túl magas páratartalom a növények rothadásához, gombásodásához vezethet. A növényt akkor kell levágni, amikor a sziklevelek után az első levélpár teljesen kifejlődött. A csírákkal ellentétben csak a gyökér nélküli növényi részt fogyasszuk el!
Az őszi metszés veszélyei
Végül egy aktuális téma a kiskertben tevékenykedőnek: Számos növény kifejezetten rosszul reagálhat az őszi metszésre, és a termés minőségének javítása helyett veszélybe sodorhatjuk vele a növény egészségét. Ha mégis ragaszkodunk hozzá, érdemes fokozottan figyelni a vágási felületek kezelésére, különösen a lemosó permetezésnek van nagy jelentősége.
