Országszerte mérséklődött az aszály az augusztus utolsó dekádjában kezdődött csapadékosabb időjárás hatására. A kukoricán, napraforgón ez az eső már nem segített, vegetációs időszakuk a végén jár, de például a cukorrépának és az őszi érésű gyümölcsöknek még nagyon sokat számított. Az elvetett őszi káposztarepce vegetációs periódusa pedig most indult, így minden csepp esőre nagy szüksége van.
Így állnak a hazai szántóföldek
A napraforgó és a kukorica az érés fenológiai fázisában jár, előbbi növény betakarítása már javában zajlik. Nyári növényeink állapota nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a nyár első felében még aránylag kedvező volt a talajnedvesség, viszonylag jól fejlett táblákat látni, bár ott is sokat romlott a helyzet júliusban és augusztusban. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az alacsony, elszáradt, felsült, cső nélküli táblákat jellemzően már le is silózták. Miskolc térségében a viaszérés vagy teljes érés állapotában vannak az állományok, nem minden táblában, de többnyire egy-egy cső van a növényeken. Ezek azonban jellemzően rövidek, és hiányosan berakódottak. A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérok mindenhol vannak, Miskolc környékén általában 10-15 cm-esek a tányérok – írja a met.hu.
Az elmúlt két és fél hétben érkezett csapadék sok tekintetben életmentő volt, bár a napraforgónak már nem számított, de a legalább részben zöld kukoricán még segített. A repce vetését el lehetett kezdeni, és a kiégett legelők is újrazöldülnek. Ugyanakkor a csapadékos idő jelentősen növelte a kórokozók fertőzésveszélyét a gyümölcsösökben.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1450 és 1600 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek többnyire 90-120 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 110-170 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál és az ilyenkor szokásosnál körülbelül másfél-két héttel korábban következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidültek a fázisok a kényszerérés miatt.
Így alakult az előző napok időjárása
Az előző héten szerdán este nyugat felől kiterjedt csapadékzóna érkezett, amely péntek estig nagy területen adott 5-20 mm csapadékot, de Szeged térségében és a keleti határszélen 25-40 mm is esett. Ugyanakkor a Kisalföldre, a Mohácsi-sziget térségébe, a Dunaújváros – Jászberény – Sátoraljaújhely vonal környezetébe, illetve az Északi középhegységbe ezúttal alig jutott a csapadékból. Szombattól minden nap előfordultak záporok valahol az országban, de csak kis mennyiség hullott. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege nagy területen meghaladja a 10, az Alföld déli és keleti részén a 20 mm-t. Augusztus 20. után kezdődött egy csapadékosabb időszak, így az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak kisebb körzetekben marad 30 mm alatt. A talajok felszín közeli része sokfelé átnedvesedett, de a 20-30 cm-nél mélyebb rétegekbe egyelőre csak kevés helyen jutott a nedvességből, az Alföld jelentős részén és a Dunántúl délkeleti tájain továbbra is igen szárazak a középső és mélyebb talajrétegek. Az aszály mértéke és területi kiterjedése leginkább a Tiszántúlon és a déli országrészben csökkent az elmúlt egy hétben, így súlyos aszály már csak kisebb foltokban fordul elő a Jászságban, közepes vagy nagyfokú aszály jelei viszont még sokfelé megfigyelhetők az Alföldön és a Délkelet-Dunántúlon.
A hőmérséklet csúcsértéke a hónap első napjaira 25 fok alá csökkent, szombat reggelre nagy területen kevéssel 10 fok alá csökkent a minimum. A héten lassan melegedett a levegő, szerdán már 30 fok közelébe emelkedtek a maximumok.
