Hungarikum lett a szentesi paprika

Új elemekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, valamint a Magyar Értéktár. Hungarikummá választották egyebek között a szentesi paprikát is. Akad pár igen érdekes tétel a listán.



Bővültek a magyarság értékei

Három-három új elemmel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, valamint a Magyar Értéktár - jelentette be Nagy István agrárminiszter .A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a szentesi paprikával, a magyar cifraszűrrel és a Kárpát medence hagyományos fejfáival egészült ki az eddigi 79 elemet számláló lista. A miniszter hangsúlyozta, a hungarikumok a magyar értékeket, a magyarság kiemelkedő teljesítményét ismerik el – áll a Hungarikum.hu honlapján.

V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a Magyar Értéktárba újonnan bekerült elemeket mutatta be. Ide tartozik mostantól a magyar kocsizás és fogathajtás, a komáromi vár és erődrendszer, valamint a komáromi szekeresgazdák hagyománya is. A listán eddig 137 elem szerepelt.

Régi-új büszkeségeink

Az agrárminiszter a szentesi paprikával kapcsolatban elmondta, hogy az étkezésipaprika-termelés a dél-alföldi régió egyik több évtizedes meghatározó tevékenysége. A szentesi paprika 2014 óta eredetvédett termék, hiszen az Európai Bizottság oltalma alatt álló földrajzi jelzéssel bír. Az védelem a fehér tölteni való (TV) paprikára, a hegyes erős paprikára, a kápia paprikára, valamint a paradicsomalakú paprikára is kiterjed.

A miniszter a magyar cifraszűrről is beszélt. Elmondta, hogy ez egy olyan kabátféle, amely nemcsak az „egyik legszebb” népi ruhadarabunk, de nemzeti szimbólumunk is. A korábban szürke viseletet a XIX. században díszessé változtatták. A cifraszűr lett a legények kötelező öltözetdarabja esküvőre, valamint egyes helyeken ebben jártak lányos házakhoz udvarolni. A legény a cifra köpenyét mintegy véletlenül ottfelejtette az udvarlása helyszínén, és akinek reggelre kiakasztották azt, azaz „kitették a szűrét” a tornácra, annak más lányos ház után kellett néznie.

Nagy István a „hagyományos fejfák a Kárpát-medencében” hungarikumra is kitért. Ismertette, hogy a magyarság hagyományosan fa sírjeleket állított temetőiben. Korábban a harcosok kopjafát kaptak, amely a sírhantjába szúrt lándzsájának díszesen faragott tartója volt. A lándzsák eltűnésével azonban már mindenkit fejfával búcsúztattak. Ahol erős maradt a magyarság nemzettudata, ott a mai napig őrzik a régi fejfákat, néhol újak is kerülnek a temetőkbe.

The Conversation

Ne hagyd ki!