Komoly gondokkal küzdenek az európai üvegházas termelők
A földgáz és az elektromos áram jelentős drágulása miatt sok esetben túl költségessé vált az üvegházas mezőgazdasági termelés. Több bolgár, ukrán és holland cég függesztette fel ezért a működését az iparágban.


Elszálltak az energiaárak

Európa energiafelhasználásának közel a negyedét a földgáz adja. Az energiahordozó árának a robbanásszerű növekedése magával vonzotta az elektromos áram drágulását is, hiszen még mindig jelentős a kontinensen a gázerőművek szerepe. A Citigroup bank elemzői szerint Európa az utóbbi évtized legmagasabb energiaszámlájával számolhat ezen a télen, hiszen a becsléseik szerint összesen nagyjából 875 milliárd eurót fog kóstálni a rezsi, miközben tavaly 260 milliárd euró volt – írja a fruitveb.hu.

Az elszálló díjak miatt olyan hírek kaptak szárnya, hogy európai üvegházak már csak olyan drágán képesek zöldségeket termeszteni, hogy a termékeiket a fogyasztók már nem hajlandóak megfizetni. Ezért több gyártó leállt a termeléssel, különösen Bulgáriában, Ukrajnában és Hollandiában. Néhány európai ország iparágának és kormányának a válság miatti reakcióit vette górcső alá a portál.

Így reagáltak az országok és a termelőik a magas gázárra

Hollandia új kormánya csökkenteni kívánja az üvegházi termesztésben a földgáz használatának arányát, valamint szóba került a 0 százalékos ÁFA-kulcs bevezetése is a zöldségekre és a gyümölcsökre vonatkozóan. Az elszálló energiaárak miatt január 24-én több termelői szervezet (dísznövényesek, hajtató kertészek) tartott tüntetést Hágában. A tüntetők megjegyezték, hogy:

„A kormányzat nyilván nem tudja egyszerűen csak úgy lecsökkenteni a gáz árát. A vállalatoknak most azért kell képesnek lennie a túlélésre, hogy aztán a későbbiekben jóval fenntarthatóbban működhessenek. A fenntarthatóvá válás jó ütemben halad ugyan, de ha így folytatjuk, nem marad elég pénz a céges bankszámlákon ahhoz, hogy fenntartható beruházásokat valósíthassunk meg. Ezt pedig a bankok nyilván nem fogják jó szemmel nézni, tehát arra kérjük a kormányt, hogy egy garanciaalappal segítse ilyen irányú beruházásainkat, különös tekintettel az energiatakarékosságra vagy az energia visszanyerésére.”

Egészen bizonyos, hogy 2021. december legvégén a holland kormány semmiféle forgatókönyvvel nem rendelkezett a helyzet kezelésére. A gázárak emelkedése ráadásul hátrányosan érinti a fenntartható energiaforrásokat használó üvegházakat is. Az ő esetükben a támogatások az aktuális gázár, valamint a fenntartható hordozó megállapított ára közötti különbséget kompenzálja. A gáz ára most nagyon magas, a fenntartható energiaforrás árának közelében van, ezért a gazdák nem sok kompenzációra számíthatnak.

A lengyel kormány már korábban elfogadott egy inflációellenes intézkedéscsomagot, valamint a zöldségek és gyümölcsök ÁFA-jának nulla százalékra csökkentését február 1-től. Lengyelországban számos üvegház létesült az utóbbi években. Ezek csak most kezdik megérezni az energiaárak növekedését, azonban közel sem annyira, mint a 4-5-szörös drágulástól szenvedő hollandok. Ennek az az oka, hogy a lengyel mezőgazdaság energiaigényének 70-80 százalékát szénből fedezik, így „csupán” duplájára drágult az ő esetükben az energia. Később azonban ebből problémájuk lehet, hiszen ők is aláírták azt az uniós egyezményt, mely szerint 2030-ig csökkenteniük kell a szén-dioxid kibocsátásukat, ezért a jövőben kevésbé számolhatnak a szénerőműveikkel.

Az olasz élelmiszergyártók petíciót írtak a kormánynak januárban, követelve a krízishelyzet kezelését. Az olasz gombaágazat igencsak aggódik a jövőbeli piaci pozíciói miatt, hiszen őket különösen rosszul érintették az elszálló gáz- és áramköltségek.

Bulgáriában a zöldségtermesztő üvegházak csaknem 70 százaléka felfüggesztette működését, az emelkedő gázárak miatt. Hiánycikké vált a hazai paradicsom és az uborka is. Az iparág gázár-kompenzációt követel a kormánytól. Január elején mintegy 30 százalékkal emelkedett náluk a gáz ára, a díja azonban még mindig távol áll a nyugat-európai költségektől. Ennek oka, hogy korábban hosszú távú gázszállítási szerződést kötött az ország Oroszországgal és Azerbajdzsánnal. Bulgária azonban az Unió legszegényebb állama, így a termelők helyzete igen törékeny. A bolgár termesztők egyébként Görögországgal példálóznak, ahol szintén emelkednek az energiahordozók árai, azonban az üvegházas gazdaságok támogatást kapnak az államtól a működésükhöz.

The Conversation

Ne hagyd ki!