A modern technológia és a növényi fehérjék segíthetnek
Fotó: Shutterstock

Így megoldódnának a világ élelmezési gondjai

A világ élelmiszer-ellátását bőven fedezni lehet pusztán növényi fehérjékkel. Sőt, azoknak sem biztos, hogy okuk lenne a panaszra, akik nem szívesen válnának meg a húsfogyasztástól.


Ennyi növényi fehérjére lenne szükség

Bőven fedezni tudnák a világ fehérjeigényét a jelenlegi növényi terméseredmények – írja dr. Stacy Pyettre, a Wageningeni Egyetem vezető kutatójára hivatkozva a freshplaza.com.

A kutató a WHO adatait alapul véve kiszámolta, hogy egy felnőtt embernek átlagosan 50-60 gramm fehérjére van szüksége naponta. Ez alapján 172 millió tonna fehérje kell a Föld nyolcmilliárdos lakosságának évente, a jelenlegi emberi étkezésre szánt növényi terméseredmény viszont 346 millió tonna.

A vegán étrendre való átállás óriási termőterületeket szabadítana fel, amelyeket állati takarmányok helyett élelmiszer-alapanyagok termesztésére lehetne használni

- nyilatkozta a szakértő.

A legfrissebb, 2018-as adatok szerin nagyjából 630 millió tonna fehérjét termelnek a világon: 110 millió tonna állati és 520 millió tonna növényi fehérjét, az utóbbi jelentős részét azonban takarmányozásra használják. Pyett szerint az állati takarmányok mintegy harmada pocsékba megy, de ezt el lehet kerülni az emberi fogyasztásra szánt fehérjék termelése esetén.

A tudós azt is kiszámolta, hogy jelenleg egy ember élelmiszer-ellátásához 0,17 hektár termőföldre van szükség. Viszont, ha a világ teljes lakossága vegán életmódra állna át, elég lenne 0,12 hektár.

Azonban az állattartás nagy részaránya a termelői jövedelmeknek, a szektor pedig olyan földterületeket is képes hasznosítani, ami haszonnövények termesztésére kevésbé alkalmas.

A celluláris mezőgazdaságra is épülhet a jövő húsipara

Korábban írtunk arról, hogy aki nem tudna lemondani a hús ízéről, azok számára kínálhat megoldást a növényi fehérjékre épülő élelmiszeripar. A nagyüzemi állattenyésztésen alapuló húsipar alternatívája lehet a termesztett húsokra alapozott iparág. A celluláris mezőgazdaság újítása, hogy növényi sejtkultúrákból hoz létre hústermékeket úgy, hogy nem pusztít el állatokat, így fenntartható fehérjeforrást biztosít.

Egyre olcsóbb a műhús

ITT pedig arról számoltunk be, hogy egyre közelebb kerül a világ az ipari mennyiségben mesterségesen, laboratóriumi körülmények között gyártott húsokhoz. A szektor egyik legígéretesebb szereplője, a Future Meat Technologies 2021 elején nyitotta meg Izraelben a világ első mesterséges húsokat gyártó üzemét.

A vállalat a műcsirkemell korábbi, 18 dollár/fontos előállítási árát tavaly 7,70 dollár/fontra, azaz 110 grammonként 1,70 dollárra (mintegy 650 forintra) csökkentette. Ez még mindig nem kevés, viszont, ha ilyen ütemben zsugorodnak tovább az előállítási költségek, az hamarosan az igazi csirkehús jelentős kihívójává léptetheti elő a gyárakban létrehozott formáját.

Arról azonban egyelőre nincs hír, hogy mennyibe kerülhetnek majd az egzotikus állatok húsát másoló készítmények.

Ne hagyd ki!