Étel és ital Günzer Tamás Pincészete ma már megkerülhetetlen, ha a Villányi borvidék borászatairól van szó. Sőt, a 2021 tavaszán megnyílt, elég komoly, négy évszakos, egyedi megoldású, pergolás éttermének, a Grandior Borbistrónak köszönhetően már akkor is, ha ételekről. Kevesen tudják, de több mint harminc évvel ezelőtt tamás mindösszesen 0,3 hektár, ajándékba kapott szőlővel vágott bele a birodalom felépítésébe. Számos díj és elismerés mellett legutóbb az Országos Borversenyről hozták el a champion díjat. A nevezett tétel, a 2021-es rozé ráadásul idén már másodjára bizonyult mind közül a legjobbnak, hiszen a Vinagora nemzetközi borversenyen is champion díjas lett. Díjnyertes borokhoz persze elengedhetetlen a tökéletes, mindennel felszerelt pince, amelyet a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank segítségével épített fel Tamás.
Tamás, meséljen nekem erről a rozéról: mi a titok?
Günzer Tamás: Mi minden évben egy primőr rozét készítünk zweigeltből és pinot noirból. Később, amikor már a syrahból és kékfrankosból készült rozék is kierjednek, onnantól fogva mindent egalizálunk és nekünk egy rozénk lesz a végén. A nyertes bor is egy ilyen, egyébként 200 ezres palackszámban készített tétel volt, és nagyon büszkék vagyunk, hogy ilyen szépen szerepelt.
Hogyan alakul az idei évjárat?
G. T.: Október elején kezdtük el a cabernet-ket szüretelni, ezek a klasszik sorozatosak. A prémium bornak valókat még szeretnénk kint hagyni egy hétig, kihasználva a jó időt. Sajnos megjelent nálunk botritisz, ami a vörösborok esetben nem jó hír; nehezíti a szedést, hogy a fürtökről el kell távolítani a botritiszes szemeket, és csak az egészséges szőlő jöhet be. A borokkal kapcsolatosan viszont optimista vagyok: a mustfok nagyon jó, gyönyörű a színanyag, szerintem igazán szépek lesznek.
Günzer Tamás a pincészetben
Fotó: Vince Magazin
Jól tudom, a fia is besegít a borkészítésbe?
G. T.: Igen! Roland, a fiam már hatodik éve irányítja a pincében a szőlő feldolgozását és az érlelést, míg én elsősorban a szüretért felelek. Főleg ilyenkor, szüretkor jellemző ez a fajta munkamegosztás.
Mennyire ment zökkenőmentesen az új generáció beilleszkedése?
G. T.: Noha én nem erőltettem nála ezt a pályát soha, ő már általános iskolában is a tanórák végeztével szüretkor magától lapátolta a szőlőt a bogyózóba, mert annyira tetszett neki. Azt láttam rajta, hogy soha nem is volt kérdés, milyen irányba menjen, így borásznak tanult, amibe örömmel vágott bele. Néhány évvel ezelőtt úgy alakult, hogy a főborászomnak el kellett mennie, akkor kérdeztem meg Rolandot, hogy megpróbálná-e ezt a munkát, vagy keressek mást. Azt mondta, hogy megpróbálná. Abban az évben azért nagyon nehéz volt neki, de felnőtt a feladathoz, és mára már teljesen képes irányítani az embereket és a folyamatokat.
Mert hogy mostanra már a pince is eléggé nagyra nőtt.
G. T.: Valóban, a Takarékbankkal, vagyis annak idején még a Takarékszövetkezettel való együttműködés eredményeként 2011-ben építettük meg a pincészetünket. Már a kezdetek óta együtt dolgozunk, és igazság szerint nagyon jó kapcsolatot ápolunk, személyesen is. Mindig is támogatták a beruházásaimat, sőt, a mai napig is rendszeresen kérdezik, hogyan tudnának segíteni, legyen szó akár új tartály beszerzéséről, akár új szőlő telepítéséről, miközben még egyszer sem mondták nekem azt, hogy sajnos ez most nem megvalósítható. Mondjuk – és ezt lekopogom – mindig be is tudtuk nekik bizonyítani, hogy alkalmas a cég a támogatásukra.
Mi a következő lépés?
G. T.: Folyamatosan fejlesztünk, az érlelő pince saroktól sarokig tele van, így most egy külső tárolót szeretnénk létrehozni az udvaron. Jó lenne egy készáruraktár, valamint a vendéglátás következő lábának szeretnénk egy panziót – jelenleg csak egy kis vendégházunk van.
Ha jól gondolom, akkor a grandior borbistro létrejöttében is ők segítettek.
G. T.: Igen, ez így van. Sok esküvőt és céges rendezvényt bonyolítottunk már itt le sikeresen, most pedig készülünk a Márton-napra. A tervek szerint több hétvégén is tartunk majd libavacsorát. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a négy fogásból mindegyikben valahogy visszaköszön a liba, mellé pedig újborokat tudunk felszolgálni, hiszen akkorra elkészül a Mont Blanc Cuvée, lesz friss Irsai Olivérünk, új rozénk, valamint természetesen a fő, Márton-napi vörösbor, a portugieser is kóstolható lesz. Ez egy zenés-táncos, kicsit elegáns rendezvény 100-120 főre, élőzenével, reggelig tartó tánccal. A vendégeket az üzembe is bevisszük, kóstolunk tartályból is. A Takarékbank mindig is támogatta a beruházásaimat, sőt, a mai napig is gyakran kérdezi a kapcsolattartónk, hogyan tudnának segíteni.
