7 csapás, amit tavaly megszenvedett, de talán kihever a hazai természet

Károkat szenvedett el a természet

Tavaly többször megtapasztalhattuk a klímaváltozás negatív hatásait, a kora tavaszi fagyoktól kezdve a tömeges hal- és madárpusztulásokig. Azonban nem csak az időjárás károsította a magyar természetet: néhány emberi tevékenység közvetlenül is rossz hatással volt a magyar tájakra 2021-ben – írja a HelloVidék.hu A portál sorba vette a tavalyi év hazai „természeti-ökológiai csapásait”, amelyeket most mi is bemutatunk.

Íme a lista

1. Kora tavaszi fagyok: a szélsőséges időjárás miatt az ország akácerdeinek több mint 90 százaléka elfagyott, ezért egekbe szökött a méz ára, mivel a termés mintegy a fele kiesett. A gyümölcsök közül a legrosszabbul az őszi- és sárgabarack járt, de a szamóca is megszenvedte a fagyokat. Szőlőből és szilvából is kevesebb termett tavaly.
2. A Velencei-tó tömeges halpusztulása: több száz kiló döglött hal tűnt fel a Velencei-tavon június közepén. Az első vizsgálati eredmény szerint a halakkal egyértelműen relatív oxigénhiány végzett, amelynek kialakulásában döntő szerepet játszott a hirtelen felmelegedés és a napsütés hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása is.
3. Gigaberuházás a Fertő tónál: a Fertő tó partján, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és Fertő-táj UNESCO Világörökségi terület szívében, Natura 2000 területen, mintegy 60 hektáron tervez megaberuházást egy turisztikai cég. 13,6 hektárt építene be épületekkel és utakkal. Fedett sportkomplexumot, apartmanházat, 100 szobás, 4 csillagos szállodát, 880 gépjárművet befogadó parkolót, többszintes látogatóközpontot, motelt, kempinget, 850 vitorlás és 400 evezős csónak befogadását biztosító kikötő megépítését finanszíroznák állami támogatással.
4. Veszélybe kerülhet a Balaton: fokozódott a tópart beépítésee. Az utóbbi 6-7 évben több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat. A téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett. Szakemberek szerint súlyos ökológiai következményei lehetnek a folyamatnak. Ráadásul sokan olyan bejárókat készítenek, amelyeket építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltenek föl, ami erősen rákkeltő lehet – áll a HelloVidék cikkében.
5. Illegális fürdőzések okozta károk Hévízen: a Hévízi-csatornánál az illegális fürdőzések váltak tarthatatlanná a polgármester szerint. A város milliókat költ a természeti értékek megvédésére, az idegen, nem őshonos fajok eltávolítására a vízből és a véderdőből. Az oda járó tömegek miatt azonban rengeteg a szemét. Vannak, akik a kifolyóba öntik az akváriumuk tartalmát, az idegen fajú halak pedig szaporodnak és tönkreteszik a tavat. Önálló pontot is megérne, de most itt említjük meg a Ráckevei Dunán történt olajszennyezést.
6. Tömeges gólyapusztulás a Kiskunsági Nemzeti Parkban: a kecskeméti regionális a hulladéklerakó közelében 26 elhullott fehér gólya tetemét detektálták szakembereik. Találtak négy, még életben lévő, de áramütéstől súlyosan sérült példányt, továbbá egy védett vörös vércse, egy védett egerészölyv és egy fokozottan védett szalakóta tetemét.
7. Halak tömegei pusztultak el a Tisza-tóban: decemberben a becsléseik szerint 300-400 kilónyi süllőtetemet találtak. A halak pusztulását feltehetően a túlságosan sekély víz és egy időjárási anomália kombinációja okozhatta. Egy viharos szél extrém mértékben felkavarhatta a vizet. A nagy mennyiségű lebegő hordalék rárakódhatott a halak kopoltyújára, ami súlyos esetben a gázcserét is akadályozhatta. Az ilyen oxigénhiányos állapotot az érzékeny süllők nem képesek huzamos ideig elviselni, ez okozhatta a pusztulásukat. A feliszapolódás következtében a téli alacsony vízszint ráadásul egyre nagyobb kockázatot jelent a telelő halállománynak. Vízügyi szempontból azonban indokolt, ezért ennek megváltoztatására nem kerülhetett sor – írja a portál.