Mintegy harmadával csökkent az agrárterületek madárállománya Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. A EU-ból több mint félmilliárd fészkelő madár tűnt el néhány év alatt. Különösen a házi verebek fogyatkoztak meg, de sokkal kevesebb például a seregély és a mezei pacsirta is.
Óriási a veszteség a madárállományban
Az elmúlt években mintegy 600 millió fészkelő madár tűnt el az Európai Unióból, de világszinten is jelentős volt a madárállomány csökkenése. A madárfajták nagyjából háromnegyedét érinti a jelenség. Leginkább a házi verebek állománya zsugorodott, hiszen megfeleződött a számuk.
A Guardian a jelenséget leginkább az egyre intenzívebb mezőgazdasági termeléssel (gépesítés terjedése és a vegyszerek használata), a fakitermeléssel, az invazív fajokkal, a természeti erőforrások kiaknázásával és az éghajlatváltozással magyarázza.
Hazánk is érintett
Magyarországon mintegy 30 százalékkal csökkent az agrárterületek madárállománya másfél évtized alatt. Ezen belül kiemelendő a klasszikus agrármadárnak számító fogoly, hiszen az állománya 91 százaléka kipusztult. A tavaly az év madarának választott cigánycsuk egyedszáma 51 százalékkal csökkent.
Viszont Laczik Dénes, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság erdészeti referense arról tájékoztatta az Agrárszektort, hogy Magyarországon az erdei fajok állományai az utóbbi évtizedekben stabilnak mondhatók. Amíg az erdőgazdálkodásban a kártevők elleni vegyszeres védekezés elenyésző mértékű, addig az intenzív mezőgazdaságnak fontos eleme a kémiai szerek, növényvédők, rovarirtók kijuttatása.
Ezek alkalmazásával viszont lecsökkentjük a táplálékállatok számát, a táplálék mennyiségének csökkenése pedig erősen összefügg azzal, mennyi madarat képes eltartani egy terület. A közelmúltban végzett felmérések azt mutatják, hogy a mezőgazdasági területen költő madárfajok állománya összességében csökken az utóbbi évtizedekben
- nyilatkozta Laczik Dénes.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője is hasonlóan látja a helyzetet. Mint mondta, az uniós agrártámogatási rendszer arra ösztönzi a gazdákat, hogy minél több területet hasznosítsanak. Több helyütt felszántják a földutakat, a vízelvezető csatornákat és a mezővédő erdősávokat. Ez nem célzott pusztítás, de a művelt területek révén a természetes élőhelyek eltűnnek.
Jó hírek is érkeztek a hazai madárállományról
Az összkép borús, azonban vannak pozitív fejlemények. A védelmi intézkedések hatására Magyarországon az elmúlt néhány évben több mint 100 ezer hektáron javult az élőhelyek állapota. Több szűk elterjedésű veszélyeztetett fajnál sikerült stabilizálni az állományt. Például a hazai túzokállomány nagyjából 10 százalékkal növekedett az elmúlt másfél évtizedben, valamint sokkal több a sas is. Emellett 40 párról mintegy 200-250 párra nőtt a kerecsensólyom-állomány nagyjából 15 év alatt.
