Jelentősen csökkent a vadon élő madarak száma hazánkban az utóbbi években. Korábban csak találgattak a kutatók, hogy mi okozhatta a változást, mára azonban úgy vélik, hogy megfejtették az állományok csökkenésének okait.
Óriási veszteség
Mintegy 30 százalékkal csökkent az agrártáj madárállománya az elmúlt 15 évben hazánkban. Ezen belül kiemelendő a klasszikus agrármadárnak számító fogoly, állományának 91 százaléka pusztult ki Magyarországon. A tavalyi év madarának választott cigánycsuk egyedszáma 51 százalékkal csökkent.
Az Európai Uniót összességében nézve sem sokkal jobb a helyzet. Egyes fajok, mint a feketerigó, a széncinege, a zöldike jól érzik magukat a települési környezetben is, azonban más madárfajokból mintegy 600 millió egyed tűnt el az EU területén 1980 és 2017 között, ami 17-19 százalékos összesített állománycsökkenést jelent. A házi veréb állományának pedig 50 százaléka halt ki Európában – hívja fel a figyelmet a problémára az Agrárszektor.
A modern erdőgazdálkodás sem szerencsés a madarak számára
Laczik Dénes, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóság erdészeti referense szerint, bár az erdei fajok állománya stabilnak mondható hazánkban, itt is vannak problémák.
A speciális élőhelyi igényű fajok, például a kis légykapó állományai az élőhely átalakulása miatt tűnhetnek el, aminek lehet oka az erdőgazdálkodás is. A nem eléggé körültekintően elvégzett fakitermelő tevékenységek akár meg is szüntethetik egy-egy faj élőhelyét
– írta a szakértőre hivatkozva a portál.
Emellett az ember rendszerint eltakarítja az erdőkből a holtfákat. Azokhoz azonban a madárfajok harmada kötődik valamilyen formában. Például lakóhelyként is szolgálhatnak számos faj számára, ezért elszállításukkal, potenciális költőhelyeket vonnak meg a madaraktól.
Baj lehet a mezőgazdasággal is
Az erdőben élő fajokkal szemben a mezőgazdasági területen költő madarak állománya nagyobb mértékben csökken az utóbbi évtizedekben. Ennek az okát is elmagyarázta a szakértő.
Míg az erdőgazdálkodásban a kártevők elleni vegyszeres védekezés elenyésző mértékű, addig az intenzív mezőgazdaságnak fontos eleme a kémiai szerek, növényvédők, rovarirtók kijuttatása
- mondta Laczik Dénes.
A mezőgazdasági terület vegyszerhasználat nélkül nagyon hasonlít egy természetes gyephez, melyhez számos madárfaj kötődik. A földeken használt rovarirtószerek miatt viszont csökken a madarak táplálékállatainak száma.
Nem csak a szúnyogokat pusztítja a szúnyogirtás
A mezőgazdasági területen költő madárfajok állománya mellett a repülő rovarokkal táplálkozó fajok állományindexei is drasztikus csökkentek hazánkban. Erre is magyarázatot adott Laczik Dénes.
Gondoljunk bele, mikor kezdődött a lakott területeken végzett szúnyogirtás és milyen méreteket öltött mára. A füstifecske és a molnárfecske állományai az utóbbi 20 évben a töredékére estek vissza. Ma már alig találunk falvakat, ahol a villanydrótok tele lennének fecskékkel a gyülekezési időszakban. A fecskék állománycsökkenésének oka a táplálékhiány, amely főleg az állattartás visszaszorulásából és a rovarirtó szerek nagymértékű használatából ered
És mi van a ragadozómadarakkal?
Hasonló lehet a helyzet a ragadozómadarak esetében is, hiszen a táplálékállataikat célzó rágcsálóirtás negatívan befolyásolja a szaporulatuk mellett az egyedek túlélési képességét is. Emellett nagyon sok a mérgezésben elpusztul ragadozómadár is.
A szakember szerint ahhoz, hogy a madarak egyedszámának a csökkenését meg lehessen állítani, a laikus embernek el kellene viselnie a „rendetlenséget” az erdőben, a szúnyogcsípést, a településeken élő madarak zajongását és az élettevékenységeik során keletkező egyéb kellemetlenségeket. Meglepő lenne, ha ez megtörténne.
