Súlyos közvetett következményekkel is jár a koronavírus-járvány

Jól áttekinthető, látványos ábrán összegezte Tóth G. Csaba demográfus a KSH adatai alapján, arányaiban hogyan csökkent az állami biztosítási jogviszony alapján végzett ellátások száma hazánkban a járvány első évében.


Hatalmas volt a járóbeteg-ellátás visszaesése

A koronavírus-járvány első hulláma elején az Emberi Erőforrások Minisztériuma felfüggesztette a halasztható egészségügyi beavatkozásokat, valamint az egynapos sebészetet, illetve a szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatokat. A 2020. március 15-tel életbe lépett korlátozásokat csak az év májusában és júniusában számolták fel több ütemben. A későbbi hullámok idején már szelektív módon függesztették fel az ellátást: az egynapos sebészet 2020. november 10. és 2021. február 3. között, valamint 2021. március 5. és május 3. között szünetelt, a szűrővizsgálatokat viszont csak három hétre, 2021. április 9. és április 29. között állították le – írja cikkében a Qubit.hu.

Nagy részben az említett intézkedések következményeként 41 százalékkal csökkent az állóbetegek száma a fogászati-, 39 százalékkal a fizioterápiai-, 37 százalékkal pedig a reumatológiai szakterületeken. A legkisebb visszaesést a neurológiai (14 százalék), a pszichológiai (12 százalék) és az onkológiai (10 százalék) területeken tapasztalhattuk 2020-ban. A vizsgált 24 szektorból pedig kizárólag az infektológia járóbetegeinek a száma emelkedett, mintegy 21 százalékkal – hívja fel a figyelmet Tóth G. Csaba demográfusnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatain alapuló összegzésére a Qubit.

Átlagosan tehát 28 százalékkal csökkent az orvosi vizsgálatok száma a covid-pandémia első éveiben. A cikk továbbá arról is említést tesz, hogy a nem koronavírusos betegek ellátásának visszaesésének következményeire leginkább hosszú távon lehet számítani.

Más kutatás is problémára figyelmeztet

Részben érinti a témát a Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete (KRTK-KTI) egyik tanulmánya is. A kutatók megjegyzik, hogy a koronavírus-járvány számos esetben indirekt módon befolyásolja a halálozást. Ide tartozik az egészségügyi- kapacitásokra és szolgáltatások igénybevételére gyakorolt hatása is – áll a cikkben.

A kutatás szerint 50–65 százalékkal esett vissza a járóbeteg-ellátás teljesítménye a 2020 március–áprilisi időszakban, amíg a fekvőbeteg-ellátás teljesítménye 35–40 százalékot zuhant ugyanekkor. A későbbi, fokozatos visszaállást követően a szeptember–októberi időszakban már a szokásost megközelítő értéken működött. Ezt követően azonban ismételten csökkentett mértékben (15-30 százalékkal) üzemelt egészen 2021 májusáig az ellátás.

Ugyan nehezebben mérhető, de a szakértők szerint az ellátatlanságból fakadó egészségügyi problémák jövőben ronthatják a hazai lakosság halálozási adatait, valamint az egészségügyi helyzetét.

És íme a táblázat magyar nyelven (Qubit), amelyen Tóth G. Csaba összesíti a KSH 2020-as évre vonatkozó adatait, a járvány előtti öt év átlagához viszonyítva azokat.

Ell\u00e1tottak j\u00e1r\u00f3beteg ar\u00e1ny\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1sa

Forrás: Tóth G. Csaba és a Qubit

The Conversation

Ne hagyd ki!