Csupán Magyarország gazdasági teljesítménye eshet vissza idén a kelet-közép-európai régióban a bécsi gazdasági kutatóintézet (WIIW) elemzése szerint. Problémás a magyar költségvetés helyzete, az uniós források sorsa pedig továbbra is bizonytalan.
A magyar gazdaság szerepelhet a leggyengébben a régióban
0,5 százalékkal eshet vissza idén a magyar GDP tavalyhoz képest a WIIW tavaszi előrejelzése szerint. Ez egy kicsit kedvezőbb adat, mint a korábbi várakozásuk, amikor 1 százalékos eséssel kalkuláltak. Minden más kelet-közép-európai országban növekedésre számít a bécsi kutatóintézet: a cseh gazdaság 0,2, a lengyel 1, a szlovák 0,6, a román pedig 3 százalékkal bővülhet 2023-ban.
Az osztrákok szerint a következő években sem fog felpörögni a magyar gazdaság. Jövőre csupán 1,5 százalékos, 2025-ben pedig 1,7 százalékos növekedést érhet el. Így a leggyengébben fog teljesíteni a régióban a vizsgált időszakban.
Úgy látják, éves átlagban 18,5 százalék lehet az infláció idén hazánkban, majd 2024-ben 8 százalék, 2025-ben pedig 5 százalék. A Portfolio megjegyzi, arra külön kitérnek, hogy a kiemelkedően magas magyar élelmiszerinflációnak fájdalmas társadalmi következményei lehetnek, hiszen a legszegényebbek fogyasztásában a legmagasabb az élelmiszerek aránya.
Hozzáteszik, a magyar költségvetés helyzete sem ad sok okot az örömre, hiszen a megcélzott 3,9 százalék helyett 4,5 százalékos lehet a GDP-arányos deficit, majd 2024-ben 4 százalék, 2025-ben pedig 3,3 százalék. Megjegyzik, az értékeket negatívan befolyásolja az uniós források körüli bizonytalanság is. Az első félévben nagyon valószínűtlen, hogy Brüsszel zöld lámpát ad a források kifizetéséhez, és a második féléves kilátások sem biztatóak.
Mindezek mellett a WIIW masszívan gyengülő forintárfolyamra számít. A véleményük az, hogy idén 400 lehet az átlagos euróárfolyam, 2024-ben 415-re, 2025-ben pedig 430 forint.
Tavaly jobban szerettek minket a német befektetők
A külföldi vállalkozásoknak is kevésbé vonzó befektetési célpont az idén Magyarország, mint egy évvel korábban volt - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2023. tavaszi konjunktúrajelentéséből.
Tavaly még a felmérésben részt vevők 88 százaléka választotta volna ismét Magyarországot befektetése helyszínéül, az idei vizsgálatban viszont 79 százalékra csökkent az arányuk. A DUIHK az idén 29. alkalommal végezte el konjunktúrafelmérését február 13. és március 17. között, 249 külföldi, többségében németországi vállalkozás részvételével. A DUIHK felmérését a régió 15 másik országában szintén elvégezte, és az 1620 résztvevő válaszaiból összehasonlító elemzést készít. A felmérés eredményét szerdán Budapesten sajtótájékoztatón mutatták be.
Sávos András, a szervezet elnöke kiemelte, hogy a német cégek értékelése a befektetői környezetről, befektetési kilátásaik változása fontos visszajelzés a magyar gazdaságnak. Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője a jelentés eredményeit ismertetve elmondta, hogy a vállalatok a saját kilátásaikat jelenleg kedvezőtlenebbnek értékelik, mint az elmúlt tíz évben bármikor. Ugyanakkor a beruházási tervek és a foglalkoztatás kérdésében növekedési szándék figyelhető meg, ez alapján úgy tűnik, hogy a gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. A vállalatok az energiaárakat az enyhülés ellenére a leggyakrabban említik a saját vállalkozásukat fenyegető kockázatként, ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya és az árfolyam. Ezek a kockázatok a régió más országaiban is hasonló mértékű gondot jelentenek.
Az idei felmérés szerint a vállalati telephelyek minőségére (gazdaságpolitikai keretfeltételek, munkaerőpiac, infrastruktúra és partnerek) vonatkozó elégedettség ismét enyhén romlott az előző évhez képest: az átlagos értékelés 2,97-ről 3,11 pontra változott (1-5-ig terjedő skálán). Az elégedettség csökkenéséhez hozzájárultak a 2022. eleje óta hozott gazdaságpolitikai intézkedések, például az extraprofit-adók és az adminisztratív árrögzítések. A munkaerőköltségekkel elégedett, illetve elégedetlen cégek aránya hasonló, ennek ellenére a vállalatok továbbra is magas bérkiadás-növekedéssel számolnak, átlagosan 14 százalékkal az idei évre. A DUIHK Befektetési Hangulat Indexe, amely az üzleti várakozásokat és az üzleti környezet értékelését figyeli, a tavalyi 6 pontról 2 pontra csökkent. Ez megerősíti azokat az előrejelzéseket, amely szerint a GDP-növekedés lassulása várható - közölte a DUIHK.
