Több mint 5 millió gazdaság szűnt meg az Európai Unióban 2005 és 2020 között, leginkább vegyes gazdálkodású, valamint állattenyésztő vállalkozások. Magyarországon durván 500 ezerrel csökkent a számuk ugyanebben az időszakban. Főleg a kisebb egységek tűntek el.
Egyre kevesebb a gazdaság
9,1 millió gazdaság működött az Európai Unióban 2020-ban az Eurostat friss elemzése szerint. Viszont 2005-ben még 5,3 millióval nagyobb volt a számuk. Leginkább vegyes gazdálkodású, valamint állattenyésztő cégek szűntek meg. Legkisebb arányban pedig növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozásokat számoltak fel. Egy másik elemzés arra is rámutat, a megszűnt gazdaságok 87 százaléka 5 hektárnál kisebb méretű kisgazdaság volt.
Az Agrárszektor rávilágít, 2020-ban az EU-ban az összes gazdaság 34 százaléka a szántóföldi növénytermesztésre, 22 százaléka az állandó kultúrákra, 2 százalékuk pedig a kertészetre szakosodott. 22 százalékot tettek ki az elsősorban állattenyésztő vállalkozások, valamint 19 százalék volt vegyes gazdaság. Csupán 1 százak nem besorolható közülük, mert önellátó jellegűek, vagy olyan árut állítanak elő, amelyre nem lehet standard kibocsátást számítani.
Magyarországon a vizsgált időszakban durván 500 ezerrel zsugorodott a gazdaságok száma, ami 68 százalékos esést takar. A csökkenő tendencia leginkább az állattartó vállalkozásokat érintette, melyeknek 2010-ben még 46 százalékos volt az arányuk, azonban 2020-ban csak 25 százalék.
Problémákkal küzd a hazai mezőgazdaság
Nem hatott kedvezően a hazai mezőgazdasági vállalkozásokra, hogy igencsak megemelkedtek a termelési költségek tavaly. Elszálltak az energiaárak, jelentősen emelkedtek a bérköltségek, magasra rúgott az infláció, valamint nehézségeket okozott az orosz-ukrán háború és a történelmi aszály is. Az említett okokkal is magyarázható, hogy több cég a túléléséért küzd idén.
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezetői igazgatója a hazai mezőgazdasági beruházásokkal kapcsolatban volt borúlátó az év elején, részben az említett problémákra visszavezethetően. Megjegyezte, például a sertéstartók közül aki fejleszteni tudott, az fejlesztett az elmúlt időszakban. Kezdődhetnek új projektek, de kevésbé lehet velük számolni, hiszen gondok vannak a finanszírozással.
A következő időszakban a tőkeerős cégek tovább fognak növekedni, és az ágazatban is egyre jelentősebb lesz a koncentrálódás. Az elmúlt egy-két évben sok kis és közepes sertéstartó hagyott fel a tevékenységgel, ami állományszinten nem, de sertéstartói létszám tekintetében komoly csökkenés volt
- nyilatkozta Fitos Gábor.
Korábban több kivitelező cég is arról számolt be, hogy beruházások maradnak el vagy szenvednek halasztást a mezőgazdaságban. Ezt például azzal magyarázták, hogy megemelkedtek az építőipar költségei, amiben közrejátszott a forint gyengülése, részben amiatt az alapanyagárak növekedése. Továbbá az aszály miatt jelentős bevételektől estek el a növénytermesztők, és félnek, hogy idén ez megismétlődhet, ezért további finanszírozási gondjaik támadhatnak. Emellett úgy tűnik, hogy sokszor csúsznak a támogatások is.
