Több mezőgazdasági és élelmiszeripari cég is a túléléséért küzd Magyarországon. A szakértők szerint nem várhatók nagy fejlesztések és beruházások az agráriumban idén, pedig nagy szükség lenne rájuk az ágazat jövedelmezőségének javítása érdekében.
Problémákkal küzd a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar
Megemelkedtek a termelési költségek a hazai mezőgazdaságban és élelmiszeriparban tavaly. Elszálltak az energiaárak, jelentősen emelkedtek a bérköltségek, magasra rúgott az infláció, de nehézségeket okozott az orosz-ukrán háború és a történelmi aszály is. Az említett okokkal is magyarázható, hogy több cég a túléléséért küzd idén.
Rengeteg még a kérdőjel a 2023-as év körül, csak remélni lehet, hogy csökken az elmúlt 1-1,5 évben kialakult bizonytalanság. (…) A mostani információkból kiindulva rendkívül nehéz év előtt áll a magyar élelmiszeripar, mivel az önköltségek oldaláról újabb növekedésre számíthatnak az ágazat szereplői, ezt pedig nehéz lesz beleépíteni az árakba. Jelenleg ugyanis az optimista gazdasági előrejelzések is csak a jelenlegi szint tartását, esetleg minimális növekedést várnak, az azonban biztosra vehető, hogy az emberek jövedelme nem fog jelentősebb mértékben emelkedni
- idézi Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét az Agrárszektor.
A szakember hozzátette, jó lenne, ha nem növekedne a fogyasztási és a népegészségügyi termékadó 2023-ban. Valamint bízik abban, hogy minél előbb kiírják az ágazatot segítő pályázatokat is a Vidékfejlesztési Programban.
Fejlesztések maradhatnak el
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezetői igazgatója borúlátóbb a beruházások kapcsán. Megjegyezte, hogy például a sertéstartók közül aki fejleszteni tudott, az fejlesztett az elmúlt időszakban. Kezdődhetnek új projektek is, de kevésbé lehet velük számolni, hiszen gondok vannak a finanszírozással.
A következő időszakban a tőkeerős cégek tovább fognak növekedni, és az ágazatban is egyre jelentősebb lesz a koncentrálódás. Az elmúlt egy-két évben sok kis és közepes sertéstartó hagyott fel a tevékenységgel, ami állományszinten nem, de sertéstartói létszám tekintetében komoly csökkenés volt
- nyilatkozta Fitos Gábor.
Korábban több kivitelező cég is arról számolt be, hogy beruházások maradnak el vagy szenvednek halasztást a mezőgazdaságban. Ők ezt például azzal magyarázták, hogy megemelkedtek az építőipar költségei, amiben közrejátszott a forint gyengülése, részben amiatt az alapanyagárak növekedése. Továbbá az aszály miatt jelentős bevételektől estek el a növénytermesztők, és félnek, hogy idén ez megismétlődhet, ezért további finanszírozási gondjaik támadhatnak. Emellett úgy tűnik, hogy sokszor csúsznak a támogatások is.
Nehéz versenyezni az ukrán gabonával
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke pedig azt emelte ki, hogy egy esetleges kedvezőtlen időjárás mellett az Ukrajnából érkező gabona is bekavarhat a hazai gabonatermelőknek.
Amíg bármiféle minőségi vizsgálat nélkül be tud jönni az import ukrán gabona az országba, addig nagyon nehéz a magyar termelőknek versenyeznie vele. Most már ott tartunk, hogy a magyar malmok is ukrán búzát vesznek
- mondta Petőházi Tamás.
