A 17 és félmilliós lakosú Sencsen, amely Kína déli, Hongkonggal határos részén fekszik, a befektetők szerint tele van fiatalos optimizmussal, na és egyre több pénzzel. A korábbi halászfalu mára tech-központtá nőtte ki magát.
Jönnek, maradnak
Rabul ejtette amerikai befektetőt Raj Oswaldot is, aki három éve egy ügyfél megbízásából utazott Sencsenbe, de a látogatásból költözés lett: maradt, és saját tech vállalatot alapított.
Oswald a CNBC-nek elmondta: kevés olyan kínai várost találni, amelyben az innováció ilyen magas szinten állna, mint Sencsenben. Letelepedését ahhoz hasonlította, mint amikor az ő édesapja a hetvenes években Indiából az Egyesült Államokba költözött, hogy a fiának szebb jövőt biztosítson.
Megatrend
Egyre nagyobb vagyon koncentrálódik Kínában. Tavaly óta 8 új milliárdos került a sencseni listára, így a kínai nagyvárosban már 113 van belőlük. New Yorkban „csupán” 110 ilyen ultragazdag él, míg London az ötödik helyre szorult, 101 milliárdossal – derül ki a sahghaji Hurun összesítéséből. Összehasonlításképpen: az első helyen álló Pekingben 144 milliárdos él, Sanghajban pedig 121.
A Hurun vezető kutatója hangsúlyozta:
a lista természetesen nincs kőbe vésve, de a Sencsenben élő milliárdosok emelkedő száma egy megatrend része. Ennek alapján a következő években még több fiatal vállalkozót vonz majd a város.
Nem adták ingyen
Érdemes közelebbről megnézni, hogyan futotta be a város ezt az elképesztő fejlődést. Sencsent 1980-ban speciális gazdasági övezetté nyilvánította a kínai kormány az akkori reformoknak és nyitásnak megfelelően. Ez lehetővé tette a piac megjelenését, hiszen külföldi tőkét akartak bevonzani. Meg is lett az eredménye:
2021-ig Sencsen GDP-je 28 millió dollárról 475 milliárd dollárra hízott.
A város ma már olyan óriás techcégeknek ad otthont, mint a Huawei és a Tencent. Tavaly 2500 új techcéget alapítottak a városban, a helyi vezetés szerint így összesen már 17 ezer ilyen cég van Sencsenben.
Nem véletlen, hogy a kínai Szilícium-völgyként is emlegetik.
A hongkongi egyetem közgazdász professzora, Heng Chen a fejlődés motorját két tényezőben látja:
- a népesség nagy része igen fiatal más szupervárosokkal összehasonlítva
- a helyi vezetés mindent megtesz, beleértve az anyagi ösztönzést is, hogy a világ csúcstehetségeit a városba vonzza.
