Harmadával kevesebbet termel egy magyar munkás mint az uniós átlag

Nincs előrelépés a magyar termelékenység terén az uniós átlaghoz képest az Európai Bizottság szerint. A statisztikák alapján a magyar munkavállalók jóval kevesebbet termelnek, mint az európai átlag.


A részletekben bújik meg a magyar gazdaság ördöge

A hazai munkanélküliség csökkenése volt a magyar GDP-növekedés fő mozgatórugója 2010 óta az Európai Bizottság (EB) országspecifikus jelentése szerint. Hazánkban a foglalkoztatottság az utóbbi 12 évben a 20-64 évesek körében 62-ről 78,8 százalékra emelkedett, ami az uniós 73,1 százalékos átlagot is jócskán meghaladja – írja a Portfolio.

A kormány célja az lenne, hogy ezt az értéket tovább növelje 85 százalékra 2030-ig, azonban a növekedés üteme 2019 óta már lassul, ráadásul a nagyszámú képzetlen munkaerő is gondokat okoz. A legnagyobb probléma viszont az, hogy 12 év alatt sem csökkent a lemaradásunk a termelékenység terén az uniós átlaghoz képest. A magyar dolgozók nagyjából harmadával (32 százalékkal) termelnek kevesebbet, mint az uniós átlag, a kisebb hazai árszínvonal és a hosszabb magyar munkaidő figyelembevételével is.

Így lehetne felzárkózni az átlaghoz

A hosszú távú magyar növekedés elengedhetetlen feltétele a termelékenységünk növelése az EB szerint. Ezért az ország számára a legfontosabb most az lenne, hogy fejlettebb és produktívabb gazdaságot építsen ki. Ehhez innovációkra, hatékonyabb piacra, befogadóbb üzleti környezetre és több, magasan képzett munkásra van szükség.

Innovációkban egyenesen lemaradóban van hazánk az Unió más országaihoz képest. Az oktatás terén 12 év alatt nőtt a korai iskolaelhagyók száma, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is messze az EU átlaga alatt van.

Csökkentette a versenyt az állami beavatkozás

Az EB rávilágított, hogy a kormány jelentősen támogatta az exportorientált beruházásokat az elmúlt években. Emellett egyre nagyobb az állami beavatkozás a belföldi piacot kiszolgáló szolgáltatások területén is. Ezek az intézkedések azonban csökkentették a versenyt és akadályozták a hatékonyabb vállalatok növekedését.

Továbbá a Bizottság gyengeségeket és hiányosságokat fedezett fel a magyar korrupcióellenes keretrendszerekben, valamint a bírói függetlenségben és a jogalkotásban is egyaránt.

A hazai cégek tekintetében a legnagyobb innovációs hiányosságok a kisvállalatok körében tapasztalhatók. Kevésbé nyitottak a digitális megoldásokra, mint a nagyobbak, vagy más uniós országok kkv-i. Ezt bizonyítja az az adat, hogy a magyar vállalatok csupán harmada használ legalább három digitális technológiát, amíg az uniós átlag 55 százalék.

A Bizottság szerint egyébként a gazdasági versenyt máshogyan is akadályozzák hazánkban. Gátolják új versenytársak belépését a piacra, a legkevésbé hatékony cégeket pedig túl sokáig tartják életben.

The Conversation

Ne hagyd ki!