Űrhajós szkafanderben lebeg az űrben.

A tervek szerint 2024-2025 környékén küldik fel a második magyar űrhajóst az űrbe. A kutató űrhajóst az amerikai Axiom Space viszi majd a Nemzetközi Űrállomásra 30-60 napra.


Az ISS-re megy a második magyar űrhajós

Az új magyar kutató űrhajós misszió indításáról az elmúlt három évben folyamatosan zajlottak az előkészítő tárgyalások. Jelen állás szerint 2024-es céldátummal, de 2025-ben mindenképpen az amerikai Axiom Space céggel közösen 30–60 napra kutató misszióra küldenek fel egy magyar tudóst vagy mérnököt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – nyilatkozta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek. Ferencz Orsolya az interjúban elmondta: jelenleg már csupán a szükséges szerződések technikai részleteiről tárgyalnak az amerikai partnerrel.

A második magyar kutatóűrhajós toborzását várhatóan rövid időn belül el tudják indítani, és igyekeznek a jelentkezők előtt a lehető legnagyobbra nyitni a kaput, de a felsőfokú végzettség biztosan előírás lesz.

A miniszteri biztos beszámolt arról is, hogy hosszú ideje tárgyalnak az Orosz Szövetségi Űrügynökséggel is, a velük való repülési terv 2025 utánra, az évtized második felére érhet célba.

A Virgin Galactic is partner

Ferencz Orsolyát 2018 novemberében nevezték ki űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak. Az elmúlt három év eredményeiről elmondta: Magyarország megnégyszerezte a befizetéseit az Európai Űrügynökségnél, ahová 2015-ben csatlakoztunk teljes jogú tagként. Ezáltal magyar cégek és kutatóhelyek négyszer annyi forrásra pályázhatnak, és ennyivel több pénzt tudnak a kutatásaikhoz, fejlesztéseikhez felhasználni.

Hozzátette: Magyarország jelenleg szerepet vállal az összes, számára fontos, közös európai űrügynökségi programban. Több mint féltucat kétoldalú űrkutatási együttműködési megállapodást kötött és több további állammal is tárgyal. Emellett olyan magáncégek is a partnerei lettek, mint a Virgin Galactic.

Hazai beszállító cégek

A miniszteri biztos kiemelte: már most is vannak olyan hazai kis- és közepes vállalkozások, amelyek részben vagy egészben az űrpiacról élnek, és beszállítók a legnagyobb nemzetközi cégeknél. Példaként említette a sugárzásmérés és -védelem terén alkotott műszereket és képességeket.

Elmondta azt is, hogy egy magyar cég 2020 decemberétől 2021 januárjáig a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tudott kísérletezni a saját maga által fejlesztett kémiai laborban. Azt vizsgálták, hogyan változik meg a koronavírus ellen használt Remdesivir gyógyszer a súlytalanság állapotában. A küldetés olyan sikeres volt, hogy mára már a NASA-val is együttműködnek.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország az évtized közepén telekommunikációs műholdat bocsáthat fel, és hazánk piaci szolgáltatóként léphet be a világ műsorszórásába és globális hírközlésébe.

Farkas Bertalan 1980-ban járt az űrben

Az első és az eddigi egyetlen magyar űrhajós Farkas Bertalan, aki 1980-ban járt az űrben. Tágabban értelmezve azonban nem Farkas Bertalan az egyetlen magyar űrhajós. A magyar származású amerikai állampolgár Charles Simonyi (Simonyi Károly) ugyanis űrturistaként kétszer is volt az űrben.

Már Bezos is űrhajós

Ebben a cikkben írtunk arról, hogy Jeff Bezos, az Amazon, illetve az űripari Blue Origin vezére idén júliusban a New Shepard űrhajó fedélzetén repült az űrbe.

A napokban egy igen nyugtalanító nyílt levél látott napvilágot, amelyet a Blue Origin egykori és jelenlegi dolgozói írtak. Eszerint az űrhajó fejlesztésében résztvevő mérnökök semmi pénzért nem ülnének fel a New Shepard-re, ugyanis nem éreznék magukat biztonságban. Erről itt írtunk.


The Conversation

Ne hagyd ki!