Sehol nem csökkent olyan nagy mértékben az átlagbér körül kereső munkavállalók adóterhelése tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországait vizsgálva, mint Magyarországon. De még így is magas.
Csökkent a magyarok adóterhelése
Az OECD friss, Taxing Wages 2023 című kiadványa mutatja, a tagállamaiban a dolgozók után mekkora adóterhelést kell fizetni. Ennek talán a legkifejezőbb mutatója az adóék, ami a munkavállalói és a munkaadói terheket viszonyítja a teljes munkaerőköltség százalékában. Ez a kimutatás tekintettel van az adóterhelést befolyásoló más tényezőkre is.
A gyerek nélkül számolt, átlagbér körül kereső munkavállaló adóéke továbbra is meglehetősen magas Magyarország. Tavaly az így számolt teljes adó értéke 41,2 százalék volt, ami a 11. legmagasabb szám a vizsgált 38 tagország között, és jócskán felülmúlja az OECD 34,6 százalékos átlagát. Azonban az így számolt magyar adóék 2,01 százalékponttal lett alacsonyabb 2022-ben az előző évhez képest. Ez pedig a legnagyobb csökkenés a vizsgált országokban. Összességében pedig az OECD átlag adóék az átlagjövedelmet keresőknél, gyerek nélkül számolva 0,04 százalékkal emelkedett.
A Portfolio megjegyzi, a magyar adóék csökkentése a szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos visszavágásával, valamint a szakképzési hozzájárulás kivezetésével magyarázható. Azonban az átlagbér 67 százalékát kereső egyedülálló szülőknél az adóék 1,6 százalékponttal 16,6 százalékra nőtt, ami náluk 2000 óta a legnagyobb éves növekedés.
Ezekben a nemzetgazdasági ágakban nőttek leginkább a fizetések
Egyébként átlagosan 16,1 százalékos bérnövekedést mértek hazánkban januárban éves alapon. Idén pedig 15–18 százalékos emelkedést várnak a szakértők. A legnagyobb bérfejlesztések a bányászati nemzetgazdasági ágban voltak, ahol 21,2 százalékkal, 554 ezer forintra nőtt az átlagos bruttó fizetés, ami meghaladja a 528 ezer forintos nemzetgazdasági átlagot.
A fizetésemelések tekintetében a második helyen a feldolgozóipar áll, ahol szintén elérte a 20 százalékot a keresetek növekedése. 561 ezer forintos bruttóval jelenleg ez a hatodik legjobban fizetett terület a gazdaságban.
Mindemellett továbbra is az információ-kommunikáció ágban lehet a legjobban keresni Magyarországon, ahol 867 ezer forint az átlagos bruttó bér. Ezután a pénzügy-szolgáltatás terület következik 865 ezerrel, majd az energiaipar átlag 711 ezer forinttal. A lista végén pedig a szálláshely-szolgáltatás, valamint a mezőgazdaság áll, bruttó 349 ezer és 395 ezer forintos átlagbérrel.
Az egyik legolcsóbb uniós munkaerő a magyar
30,5 euró, azaz durván 11 500 forint volt az egy órára vetített átlagos munkaerőköltség tavaly az Európai Unióban az Eurostat adatai szerint. Azonban a szórás igen nagy volt az uniós tagállamok között. A legalacsonyabb értékeket Bulgáriában (8,2 eurót), Romániában (9,5 euró) és Magyarországon (10,7 euró – durván 4000 forint) regisztrálták. A legmagasabbakat pedig Luxemburgban (50,7 euró), Dániában (46,8 euró) és Belgiumban (43,5 euró) mérték. Tehát több mint hatszoros volt az eltérés a két véglet között.
A legalacsonyabb átlagos munkaerőköltséggel bíró három országban jó hír lehet, hogy ezekben a tagállamokban arányaiban különösen nagyot nőtt az élőmunka helyi valutában kifejezett költsége tavaly. Ebben a tekintetben az eu-s átlag 5 százalék, azonban Bulgáriában 15,3 százalék, Magyarországon 13,9 százalék, Romániában pedig 12,2 százalék volt az emelkedés. Igaz, a románok nem fértek fel az uniós dobogóra ezzel az értékkel, hiszen Litvánia megelőzte őket 13,3 százalékkal.
